Családhoz, nemzethez tartozni a Teremtõ gondolata….....

Úgy neveltek bennünket, hogy a mi nemzedékünk dolga lesz rendbe tenni, amit az apák nemzedéke elrontott: Trianon csorbáját kiköszörülni, s a harmadára zsugorodott hazát visszaszerezni régi nagyságában s fényében… Nem siralomvölgybe és völgyre lettünk teremtve, hanem arra kaptuk a létet, hogy megvalósítsuk az ember személyes jogait tiszteletben tartó és emberhez méltó társadalmat, azaz Isten földi országát. A Jézust követés nem cellába nyomorított elvonatkozás és elmenekülés a valóságos családi és társadalmi gondok elõl. A Jézus-követés nem aszketikai értelmû tökéletesség kergetés. A Jézus-követés elkötelezettség a család és a társadalom valóságos problémáinak jézusi megoldása iránt…. Naponként kell akar- nunk, hogy a meglátott igazságok fényében s azoktól meghatározottan minél több szeretetet rakjunk le a házasság, a család s az azon túli, akár kisközösségi –egyházi, akár munka-viszonybeli és egyéb társadalmi életünk beágyazott- ságának asztalára… Újuljon meg érzelem- világunk abból a kultúrából, amelyet évezredek formáltak a miénkké s amelyet, ha ajkunk csókjával megérintünk, erõk mozgósulhatnak bennünk az Ország szolgálatára. Szívet dobogtató s energiákat felszabadító erõk !… A nemzeti lét egyedül a társadalmat, nemzetet alkotó egyének világszemléletén, erkölcsén fordul. A magyar jövõ mindenekelõtt azon fordul, hogy lesz-e a jövõben magyar. A társadalom életében elsõ helyen a puszta létezés áll. De második helyen az következik, hogy akit életre hívtak, az élni is tudjon. Istennek a képére és hasonlatosságára lettünk mi, emberek megteremtve. Az ember ,,istenarcú” lény, ezért képes a szeretetre. A bûnnel az ember löki el magát Istentõl, de Isten nem hagyja el az embert.

Isten nem tartozik egyetlen néphez sem, Õ az emberhez tartozik, a szeretõ emberhez; nem egyetlen fajhoz, nemzethez, osztályhoz. Nekünk kell mindannyiunknak Hozzá tartoznunk magatartásunk által…

Részletek Bulányi György: Ópusztaszer c. írásából, 1991