Az Isten tudja egyedül, meddig kell tartani a nyomorúságnak, és mikor kell annak végit szakasztani; hogy meddig tartson a rossz idő, és mikor legyen jó idő. Egy szántóvető ember azt fogadta volt az isteneknek, hogy több ajándékot fog neki adni, csak ők is hallgassák meg kérésit, és akkor adjanak esőt, vagy tiszta időt, amikor õ kívánja, és az ő kívánsága szerint járjon az idő az ő földén. Az istenek az õ kívánságát neki megengedték... De úgy történt, hogy aratáskor sokkal kevesebb gabonája volt, mint másoknak. Azért panaszkodni kezdett, de az istenek azt felelték neki, hogy maga a vétkes, mert nem hadta a természetre dolgát, valamint mások. És miért kíván bölcsebb lenni az isteneknél, akik tudják mind az esõnek, mind a jó idõnek idejét... Vegyünk mindent jó szívvel az Isten kezibõl... A nyughatatlansággal való vágyódás az Istent megbántja...

Az okosság azt hozza magával, hogy mindenkor mindent okosan kell kezdeni, annak kimene-telét a bölcsesség urára kell hadni...semmi jót el nem végezhetünk, hogyha csak az égbõl segítséget nem veszünk... Az Isten elhozza még a mi óránkat is.

Mikes Kelemen leveleiből, 1725-34

 

000.png