Ismereteink szerint az emberiség legelső iskoláit a sumerok hozták létre kb. ötezer évvel ezelőtt. Eredetileg azt a célt szolgálta, hogy templomokat, a királyi palotát és a hivatalokat jól képzett alkalmazottakkal lássa el. Az iskolarendszer lassan kiterjesztette működését a lakosság szélesebb rétegeire, és céljaiban is mai értelművé kezdett válni. A tanterv több tantárgy tanítását foglalta magába. Természettudományok, számtan, mértan, élettan, csillagászat, gazdaságtan, korszerű földművelés és természetesen írásművészet, történelem, sumer nyelv és irodalom, földrajz, vallástudomány képezte a sumer iskola tanrendjének alapjait. A tanulókat tankönyvek (égetett cseréptáblák) segítették a tanulásban. Természettudományi tankönyveik hihetetlen fejlettségről vallanak. Tanultak növényekről, madarakról, rovarokról, ásványokról. A sumer írásbeliség és tudás elterjedése képezi mai műveltségünk és tudományunk alapjait. A korai sumer iskolák lassan a tudás és művelődés központjaivá váltak. Végzett diákjaik vitték magukkal a tudáskincset a birodalom különböző részeibe, s ezzel a sumer műveltség terjesztőivé váltak. Írnokok, gazdasági vezetők, papok, tudósok, csillagászok, tanítók, költők, levéltárosok, követek, könyvelők, mérnökök, stb. kerültek ki a sumer iskolákból. Az elemi iskolától - az egyetemig a sumer iskola fontossága kitűnik a régészek által feltárt cseréptáblák szövegeiből. A lényeget az egyik tábla szövege - melyet Úr városában találtak -fejezi ki legjobban. Ezt mondja a sumer iskola szerepéről: Csukott szemmel jöttél ide, s nyitott szemmel távoztál-írja az emberiség legősibb iskolájának tanára.