A lelkiismeret
Minden erény, valamint a lélek és lelkiismeret õsforrása Isten A lelkiismeret nem más, mint a lélek és az önmagam fogalmának egyesülése, ami egy másik én gondolatát hozza létre, amely másik én, mivel testnélküli, tiszta szellemi valami: tehát fennköltebb, nemesebb, istenibb, tehát jobb, mint a testi én. Ha megszokjuk mindig a lelkiismeretünk szavára hallgatni, úgy nem csak javulandunk, de életünk is nyugodtabb, megelégedettebb lesz. Ez a tiszta lelkiismeret boldogsága. Tiszta lelkiismeret nélkül nincsen lelki egyensúly; lelki egyensúly nélkül nincsen boldogság . Aki lelkiismerete szavára hallgat, azt soha el nem némítja, az soha az igaz útról le nem tér. A lelkiismeret isteni szózat és aki erre hallgat, bûnös soha nem lesz.
Magyar Adorján
Csendes megmaradás
Korunk embere viszolyog a csendtõl.Talán azért, mert nem szembenézni önmagával. Félelmében zajt kelt. Zenéje is zaj. Ricsaj és ordítozás Ilyen lehet a pokolbeli kárhozottak üvöltése. Csoda-e ha nem hallja sem az anyja, testvére, honfitársa, felebarátja szavát, sem az Istenfia csendes meghívását. ,,Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve, én felüdítelek titeket. Máté II, 28)
Az igazán nemes és nagyszerû dolgok rendszerint csendben születnek.A csend az egyik legnagyobb jó a világon. Az önvizsgálathoz és a lelki megújuláshoz is kell csend. Az egyes ember belsõ megújulása nélkül nincs társadalmi megújulás sem. Enélkül pedig nincs nemzeti megmaradás. Ahogy az ember lélek és test és a kettõt nem választja külön csak a halál, éppúgy a nemzet is csak addig élhet, addig maradhat fenn, amíg polgárai nemcsak az anyagiakkal, hanem a lelkükkel is törõdnek..
Botos József (Nemzeti Újság, 1998)