. .Aki a múltba néz, a jövőbe lát éppen úgy, mint látni a víz mélyében a magas eget.”
Petőfi Sándor, 1849. január 9.
„... Minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam.”
II. Rákóczi Ferenc
„.. .Merjetek nagyok lenni, Ti kik valami jobbra vagytok meghíva, születve, kik egy szebb jövendőnek lehettek urai.”
Széchényi István
„.. .Védelmezd hát magad, szegény magyar nép! Védelmezd magad, ten tűzhelyedet, gyermekeidet, elszántan, rettenthetetlenül: mint ahogy védelmeznéd magadat, midőn útonálló rablók támadnak meg. Ha véded magad: nincs mitől félned, mert veled Isten és igazság. De ha magadat nem védelmezed: az Isten maga sem védelmez meg.
Kossuth Lajos, 1848. szept. 23.
„A nemzet teljes felébresztéséhez legelőször nemzeti öntudat kell. A nemzet önfenntartásáért való harc ezzel kezdődik... Ma a magyarság legnagyobb kérdése megmaradni. Ezért a megmaradásért szolgálatot kell vállalnunk.”
Veres Péter, Lillafüred, 1924. november
„Mindenkiben van egy darab emberfeletti erő, mindenkiben van önmagánál nagyobb lélek. Van ilyen a nemzetekben is, s ez.. .a nagy időkben tör ki milliók leikéből...”(1914) „Védjük meg ideiglenes, évtizedes életünkkel a nemzetnek százados s évezredes életét s biztosítsuk.. .a jövendő nemzedékek boldogulását.”
(1917) Prohászka Ottokár, püspök
„A magyarság célja, hivatása, küldetése csak egy lehet, a jelenben csakúgy, mint volt a múltban s lesz a jövőben: a megmaradás.”
Kodolányi János
„...Egy állam életében a nemzeti öntudat és nemzetszeretet szerepe ugyanaz, mint a fa életében a gyökéré. A fa kiszárad, ha elvágják gyökereit; az állam összeroskad, ha népéből kiölik a nemzeti öntudatot. (...) a maga helyén minden ember nélkülözhetetlen erő és érték, ha a neki adott hivatással a Teremtés titokzatos célját és összhangját szolgálja.”
„Merjetek nagyok lenni, Ti, kik valami jobbra vagytok meghíva, születve, kik egy szebb jövendőnek lehettek urai.”
Széchenyi István (1791—1860),
„A küldetéséről megfeledkezett egyén vagy nemzet a kiszolgáltatottak tompultságába süllyed. Közömbössé válik, s így akaratlanul is másokra bízza saját jövőjének irányítását. A küldetéstudat meggyengülése a nép gyengülésével jár, mely előbbutóbb az ország függetlenségének elvesztését hozhatja magával, amikor is idegenek játékszerévé válhat az ország.” „Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek a rosszakaratú, könnyelmű és hamis barátok. Inkább csatlakozzatok az erényes, fegyelmezett és tanult emberekhez, akiktől mindig jó, kedves, vígasztaló és követésre méltó szót hallhattok.”
Pálos szerzetesek tanításaiból, 1492.
„Már hogy lenne a táltos sámán, amikor megvan a magyar neve? A kettő között óriási a különbség. A sámánizmusról köztudott, hogy nem tételes vallás, nincs bölcseleti, elméleti háttere míg a magyar táltoshitnél az ábrákból mindenütt kihámozható a nagyon erős alap. A műtáltosokat is legjobb kikerülni, és nem idegen forrásból szerezni az értesüléseket, hiszen a magyar tündérmesékben, nyelvben és népi ábrázoló művészetben minden együtt van, csak össze kell fogni őket. Nagyon nagy hiba, hogy a legműveltebb emberek sem a belső fejlődésű magyar hagyományokhoz igazodnak, hanem ahhoz, hogy Nyugaton mit írnak és mit kürtölnek világgá.”
Kabay Lizett néprajzkutató, Kolozsvár.
„Lehetnek különbségek a vallások között, de a magyart a magyartól el nem választhatják. Kevesen vagyunk, - s mivel egy Atyának vagyunk a gyermekei, - fogjuk meg egymás kezét, s kölcsönös áldozathozatallal építsük meg a magyar lelkek hídját."
Kelemen Krizosztom, bencés főapát, 1884-1950
