Nyomtatás 
Atilla király Fehér Mátyás Jenő Wass Albert kalota

Helyes önismeretünk része a tisztánlátás. Beidegződött téves eszmék kötik gúsba jószándékú emberek ezreit. Az ősmagyar Egyház tanítása szerint: AZ IGAZSÁG MEGISMERÉSE SEGÍTI A SZELLEMI SZABADULÁST. Népünk ezt hirdeti évezredek óta. Jézus és Buddha is ezt tanította. A magyarság magára vállalt feladatnak tekintette és tekinti ma is az Igazság és a Szabadság védelmét. Mindezt történelmünk bizonyítja. Ezért támadják népünket - évezredek óta - a sötétség ügynökei, keletről és nyugatról egyaránt. Van amikor fegyverrel, van amikor pénzzel, van amikor tollal.

Ezek tudatosan hamisítanak, ők a hazugság zsoldosai. Fegyverük a ferdítés, a homályosítás, ködösítés, leszólás, elhallgatás, kisajátítás, nevetségessé tétel, megbélyegzés, személyeskedés és sok egyéb hamisság. E tévtanokból sok bekerült tankönyvekbe is, gyermekeink néha azt tanulták népünkről, amit az ellenség írt rólunk.

Tehát nem a valóságot ismerték meg, hanem az ellenséges propagandát. Nemzedékek nőttek fel e téveszméken. E ferdítések egy része könnyen felismerhető mert kulcs-szavaik: a barbár, nomád, pogány állandóan kifityegnek a szövegből. Mindezek gyengítik a nemzettudatot és akadályozzák a helyes önismeret kialakulását. E hazugságok sok millió ember szenvedéseinek lettek okozói. A gyalázatos trianoni országveszelytés is részben ezeken a hamisításokon alapszik. Hazudtak, hazudtak és hazudnak ma is. E fizetett hivatásos hazudozóktól meg kell különböztetni a jószándékú, de téves elméleteket hirdető kutatókat. Mivel emberek vagyunk, mindenki tévedhet, viszont senki sem köteles semmilyen elméletet elfogadni elemzés és jószándékú bírálat nélkül.

Bírálni nem csak szabad, de kell is. Itt a kulcsszó: a jó szándék és az igazság keresése. Sok mindenben még nem lehet a végszót kimondani, mivel újabb és újabb adatok kerülnek a felszínre. Ilyen terület többek között a történelem, régészet, embertan, nyelvészet, művelődéstörténet, vallástan is. Mivel állandóan kerülnek elö újabb és újabb megbízható, csodálatos adatok, bizonyítékok, ezért fejlődésünk során a MAGYAR SZELLEMI MEGÚJULÁS korát éljük. Az újabb adatok egy része sokak számára meghökkentő, mert nem ezt tanították az iskolában.

Természetesen ez nem elég ok arra, hogy elvessék a legújabb eredményeket; ilyenkor szükséges a felvilágosodott, jószándékú mérlegelés. Döntésre csak ezután kerülhet sor. Ugyanakkor nemzeti kutatóink tudják, hogy micsoda önfegyelemre, mértéktartásra van szükség, amikor csodálatosnál-csodálatosabb dolgok sokasága kerül napvilágra a magyar művelődés minden területén. Többek között, hogy a magyarság múltja sok-sokezer éves, gyönyörű ősi egyisten hittel, saját írásrendszerrel.

Népünk a Kárpát-medence őslakosa, ahol házakat, templomokat épített több mint 7-8000 évvel ezelőtt. Gabonát termelt, szerszámokat és művészeti tárgyakat készített. Magasztos emberi életet élt. Édes anyanyelvünk nem “ebből”, vagy “abból” a nyelvből származott, hanem önmagából kifejlődött isteni adomány, amelybe égi tanítások vannak elhelyezve. Ez az ősmagyar nyelv több népcsoport nyelvének lett az alapja, keleten és nyugaton. Egyre jobban bizonyítást nyer az is, hogy ugyanez vonatkozik népünk származására is. E szerint a magyar nép alapfajta, melyből több csoport került el a világ több részébe. Újra megszólaltak népmeséink is és tanítják a tanulni akarókat. Valódi népzenénk egyre több személy lelkét mozdítják meg. Egyre többen kezdenek magyar népdalokat énekelni és értékelni.

Népművészetünk bevonult a városok otthonaiba is és szépíti a szépre vágyók környezetét. Különleges alkalomkor egyre többen jelennek meg népviseletben, díszmagyarban, vagy egyéb történelmi öltözékben. Sokan rájöttek arra is, hogy az esküvőn nem csak fehér ruhában szép a menyasszony, hanem kalocsai, kalotaszegi népviseletben is. Divat lett az ősi magyar jelvények, jelképek megbecsülése, ékszerként való viselete. (Arany szarvas, turul, esztergomi oroszlán stb) Egyre többen sütnek (néha-néha) házi kenyeret (magyar lisztből), festenek hímes tojást Húsvétkor. Egyre többen sajátítják el ősi írásrendszerünket a magyar rovásírást. Ideje lenne végre rendes iskolai tantárgyként is bevezetni. Egyre többen gyakorolják az ősi magyar sportokat. Hagyományos íjászaink nagyszerű eredményeket értek el nemzetközi viszonylatban is, úgy egyéni, mint csapatversenyeken. Lovas íjászaink is komoly részesei a nemzet nevelésnek; minden körülmény között helytálló életfelfogásra tanítanak. Tarsolykészítőink is szép munkát végeznek. Segítségükkel sokan kerültek közelebb őseinkhez, őseink művészetéhez.

Gyönyörű szép magyar neveink is terjednek országszerte. Történelmi Magyarország területén egyre több gyermekünk viseli az Atilla, Csaba, Árpád, Zoltán, Levente, Botond...Emese, Csilla, Tünde, Réka, Jolán, Aranka... valódi magyar neveket. Csak születne már elég magyar gyermek! A magyar Szent Korona, mint nemzeti ereklye újra a megbecsülés tárgya, melynek titkaiból egyre több kerül megfejtésre.

Az ősi magyar gondolkodás, tiszta életmód egyre több személy számára válik rokonszenvessé. Számtalan példáját látni a nemzet belső megújulási törekvésének. A szellemi rabláncok ledobását mutatja az is, hogy egyre többen olvasnak Nyírő Józsefet, Tamási Áront, Wass Albertet, Erdélyi Józsefet, Szabó Dezsőt, Bobula Idát, Badányi Jós Ferencet, Fehér Mátyás Jenőt... és a többi sokáig elhallgatott óriást. Aki tényleg keresi az igazságot, az ma könnyebben megtalálhatja, mint mondjuk 2ö évvel ezelőtt. Könyvek százai, előadások tucatjai foglalkoznak múltunkkal, ősműveltségünkkel különböző felfogásban és különböző szinten. Most ahhoz kell hozzáértés, vagy megérzés, hogy a rendelkezésre álló anyagból a megfelelőket válasszuk ki. Aki rátalál a megfelelő útra, az előtt egy csodavilág tárul fel. Ahogy kezdjük felfedezni valós önmagunkat, népi, nemzeti értékeinket, elődeink hatalmas műveltségét, úgy hangzanak el egyre gyakrabban olyan jelzők, mint: csodálatos, ősi, fejlett, éltető, emelkedett, gyógyító, magasztos, gyönyörű és magyar. Ahogy kerülnek elő csodálatos elődeink, hagyatékai, ugyanolyan mértékben kell fokoznunk örömünk és megbecsülésünk mellett szerénységünket is, mert nem szabad dicsekvővé válnunk.

Értékeljük, becsüljük, hirdessük elődeink magasztos, fejlett voltát, de nem úgy, hogy másokat közben leszólnánk. Az emelkedett egyén példamutatással tanít legjobban, ez a nemzetre is vonatkozik. Ahogy a tudományban, sportban, zenében, emberiességben, szabadságszeretetben mindig példamutatóan elől jártunk jelzi a helyes utat, melyet követnünk kell, hogy méltók lehessünk elődeinkhez. Ez a hittel átitatott alkotó, cselekvő élet az a Magyar Út mely az Istenhez vezet.

A MINDENHATÓ ISTEN ÁLDJA MEG A MAGYAR NÉPET ÉS MAGYARORSZÁGOT!

O.L.

 

000.png