Évszázadok múltán újjáéledt a tönkölybúza

Világelsők lehetünk az ősgabonával

tonkoly.png 

Világra szóló hír, mégis alig tudnak róla kis honunkban. Az utóbbi három évben olyan búzafajtát takarítottak be Magyarországon, amelynek 100 százalékban- a hagyományos 25-30 százalékkal szemben- emészthető fehérjetartalma van. Ez pedig azt jelenti, hogy míg eddig egy hektáron 5-6, addig e búza 50-60 ember éves fehérjeszükségletét fedezi. Ma már az ország mindenmegyéjében termelnek kísérleti jelleggel ilyen búzát, az idén pedig az osztrákok vizsgálják, és várható, hogy az EU-minősítésen kiválóan szerepel majd. A remények nem túlzók, a tönkölybúzát a megfelelő engedélyezések után sok ország szeretné megvásárolni. A tönkölybúzát, hiszen erről van szó, Kalmár Gergely és Kajdi Ferenc agrárkutatók fejlesztették ki, stílusosan mondva: élesztették újjá magánerőből.

Ez a búzafajta már a tatárjárás előtt ismert volt, akkor tenkelbúzának nevezték. A kéttudós a magyar génbankban kutakodva találta meg az eredeti formát, amiből olyan minőségű búzát hozott létre, amelyből élesztő és kovász nélkül is süthető kenyér, mint az ókorban. A kenyérhez tilos bármilyen adalékanyagot felhasználni. A búza egyébként megfelel a legszigorúbb ökológiai elvárásoknak is. A két kutató, aki tízéves munkája eredményeként tette le az asztalra az egész emberiség számára drága kincset jelentő búzafajtát, számos laboratóriumi és gyakorlati példával bizonyította a tönkölybúza kiváló minőségét: mérések szerint összbeltartalmi értéke kimagasló, 43-56 százalékos a sikér-, 17-20 százalékos a fehérjetartalma, a 220-as uniós elvárással szemben250-300 körüli az esésszám. Ami még ennél is lényegesebb: míg a jelenleg termesztett és forgalomban lévő búza fehérjetartalmának mindössze csak 25-34 százaléka emészthető, tehát hasznosítható az emberi szervezet számára, addig a tönkölybúzáé közel 100 százalékosan. Ám az sem mellékes, hogy ezzel szemben teljesen fuzárium- és toxinmentes. Az ős-új búza rendkívül gazdag vitaminokban. Megtalálható benne többek között a B12- és a D-vitaminok minden eleme, ami a húsokra jellemző.

Ezért a tönkölybúzából sütött kenyeret bizonyára nagy szeretettel fogyasztják majd a vegetáriánusok is, akik Magyarország lakosságának mintegy 10 százalékát teszik ki. A tönkölybúza új távlatokat nyit a bébiételgyártásban is. Mivel fehérjében, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, nem kell 15-20 féle összetevőből készíteni a bébiételt, csak e búza lisztjéből. Mint minden egyébnél, e búzafajta termesztésénél sem mellőzhető annak termelési költsége. Mint Kalmár Gergely beszámolt róla: a hagyományos búzatermelési költségének mintegy 55-60 százaléka ez a kiadás. A betakarítási művelet is eltér a hagyományostól. A kombájn kalászkapatkába töri össze a kalászt, amit körülbelül egy hónapig magtárban érlelnek. Ezzel az utóérleléssel éri el a búza a magas bel tartalmat., ezt követően pedig egy magtári géppel kicsépelik azt. A pelyvalevél súlya 30 százalék, ám ez sem megy veszendőbe, mivel takarmányozásra, ipari felhasználásra hasznosítható.

Megjegyzendő, hogy az aratáshoz és a csépléshez nélkülözhetetlen gépeket is Kalmár Gergelyék fejlesztették ki munkatársaikkal közösen. Mivel a tönkölybúza héjvastagsága lényegesen kisebb a hagyományos búzáénál, egy alomban 94-95 százaléknyi lisztet lehet belőle kinyerni, szemben a most termesztett búza 60-70 százalékával. Ezenfelül az őrlés körülbelül 10 százalékkal kevesebb energiát igényel, mert az eddigiektől eltérő őrléstechnikát alkalmaznak. Egyébként az őrléstől a dagasztáson keresztül a sütésig valamennyi munkafázis energiatakarékos. Az idén a mostoha időjárás miatt körülbelül mindössze 2000 hektáron vetettek tönkölybúzát, amelynek egyébként roppant nagy az ősztermőképessége.

A normál búza ugyanis átlagban csak tizenötszörözi, a tönkölybúza viszont megötven-hetvenszerezi önmagát. Az egész világon egyedül Magyarországon termesztik ezt az új búzafajtát. Szakmai berkekben mindenütt tudnak róla, és ugrásra készen várják, mikor juthatnak hozzá. A búzát szabadalmaztatták, most arra lenne szükség, hogy komoly, megfelelő nemzeti védelmet kapjon. Magyarország eddig is búzanagyhatalom volt, itt az óriási lehetőség, hogy a tönkölybúza exportjával világelsők legyünk. Jó hír, hogy az agrártárca az ökológiai és ökonómiai tulajdonságai miatt támogatásban részesíti a tönkölybúza további fejlesztését.

 
BANOS JÁNOS

 

000.png