Magyarország nyugati határa 1100 évvel ezelőtt!
Melk városa Ausztriában, a Duna folyó mellett Bécs és Linz között, félúton fekszik.Kevesen tudják, hogy Árpád apánk idejében itt volt Magyarország nyugati határa. 900-ban itt magyar végvár állt.A Dunára néző kolostor udvarán erről emléktábla tanúskodott; a német szöveg szerint: „900. Grencburg der Ungarn.”
Melk város távolsága Budapesttől kb. 340 km, Bécstől kb. 100 km.Emlékezzünk rá, hogy 900-ban Melk magyar végvár volt.
A Magyar vezérkor
Közép-európai történelmünknek ez a korszaka ismert a legkevésbé. Még az sem egyértelmű, hogy meddig tarthatott: Istvánig vagy csupán Gézáig? Igen ellentmondásos megítélésű például e korszak sok nyugati hadi vállalkozása, hadjárata is, pedig ma már kijelenthetjük, hogy ezek korántsem „rabló kalandozások” voltak, hanem nyugati szövetségesek felkérésére vállalt hadjáratok. A feltárt tények fejében úgyszólván újra kell fogalmaznunk az akkori magyarság társadalmi, politikai, vallásos életét tárgyaló régebbi munkákat, de ugyanúgy a megélhetésük, gazdálkodásuk, termelésük módjáról vallott túlhaladott elképzeléseket.
El kell tüntetni azt a szemléletbeli szakadékot, amely az Istvánnal kezdődő korszakot minden előzőtől elválasztja. Meg kell mutatni a felismerhető valóságot. Nem egy elvetendő bűnös, vad és barbár múlt lappang a lényegében középkori megítélés és elítélés tényeket elleplező és sokszor feledtető szándékú fátyla alatt, hanem egy országot ismét birtokba vevő, megszervező és hasznos élete, tevékenysége. Az akkori szerveződő Európában a magyarság tartós létezésének alapját ez a korszak vetette meg. Érdemes hát elfogulatlan, tiszta szemmel bepillantani az akkori világba: milyen volt Árpád alatti és utáni nemzedékek élete, mivel foglalkoztak, hogyan laktak, miben hittek, mi tartotta össze őket erős közösségé, hogyan szerveződött társadalmuk, erős haderejük, s milyen jogelvek és jogszokások igazították el az egyének és a társadalom sokféle viszonyát.
Sebestyén László (1988)