„ A magyar táltosok nem haltak ki Vata lázadásának leverésével: a világ (amit érzékelünk, s ami az érzékelésen túl van) minden tapasztalatot tovább adtak őseink : az istenhez emelő imádságok szavait is megtanultuk édesanyánktól... ... A szájról szájra adott szavak joguk van a következő nemzedékeknek is.”
Minden tudás forrása az Isten.
Ideje van a beszédnek és ideje van a hallgatásnak.
Ne tégy másnak olyat, amit nem akarsz, hogy neked tegyenek.
Győzzük le magunkban minden haragot.
Az emelkedett egyén magával szemben szigorú, a tömeg ember másokkal szemben.
Fékezd nyelvedet,
Mások megmentése közben ne veszítsd el önmagad.
Légy a magad ura, ne másokra támaszkodj.
Mindenki cselekedetein keresztül lesz azzá ami.
Az igaz hit alapja a szeretetteljes, békés élet, jóakarat feleberátunk iránt, s a jó cselekedet.
Ne rakj magadra jelzőket, címkéket.
Amilyen a gondolkodásod, olyan lesz az életed.
Tartsd magad távol a civakodóktól.
Légy kiegyensúlyozott örömben, szenvedésben egyaránt.
Haragot asztalhoz, ágyhoz ne vigyél.
Aki étkezéshez mérgesen ül le, az mérget eszik: aki pedig haragosan megy aludni, annak nyugtalan álmai lesznek.
Csukd be a szád,nyisd ki a füled, és láss.
A tudás hatalom. Tanulj és tudj.
Önfegyelmet kell gyakorolnunk (de nem szükséges keresztbe tett lábakkal vízesés alatt üldögélni.)
Jól végzett munkánk legyen az ima és szertartás, mely az Istenhez száll. Fontos az, hogy kialakítsunk magunkban egy magasabb rendű életszemléletet.
Találd meg önmagod, fedezd fel valódi énedet, mely isteni eredetű.
Tartózkodni minden rossztól. Akarni és tenni a jót, tisztítani a gondolkodást.
Az él szabadon, aki a külső világ hatásai alól mentesíteni tudja magát.
A szép ének és a jó zene léleképítő.
Az ember igaz, hogy a föld porából lett megalkotva, de lelke isteni, ezért örökkévalóságra hivatott.
A világban, de nem a világgal.
Egy az Isten, Igazság a neve, s nagy az Ő bölcsessége.
Fölfelé és lefele ugyanaz az út vezet, tőled függ, hogy merre mész.
Hogy miről, mit és mennyit tudunk és azt hogyan hasznosítjuk, nagyban
befolyásolja életünket.
Ahogy a háborgó vízfelületén nem láthatjuk meg képmásunkat, ugyanúgy háborgó lelkűnkben sem látszik Isten.
Tudj, merj, cselekedj és légy csendben.
A test a lélek temploma, a lélek pedig az Isten szentélye.
Amikor szükséges eltakarom a tudást, és ha kell, megfontoltan álcázom a bölcsességet.