Nemzetünk emelkedését elősegítőkre való emlékezésként tudnunk kell egy maroknyi fényhordozó 17 éves küzdelméről, melyet azért vívtak, hogy elhallgatott magyar igazságok napfényre kerülhessenek.

Zakár András, Geönceöl Gyula, Sárkány Kálmán, Kolozsvári Grandpierre Endre, Blaskovics József és mások kitartó, találékony, szorgalmas munkájának eredményeként 1988-ban nyugaton megjlent egy szerény magyar nyelvű könyv, amely "A magyarok története" címet viselte. Ez az egyszerű, de nagyon fontos munka egy 1543-ban eltűnt Magyar Krónika feldolgozása. Ez a sokáig ismeretlen magyar krónika 1543-ban a Székesfehérvárt elfoglaló török csapatok kezébe került, akik a könyvtárt fosztogatták. Az összerabolt iratok, könyvek egy része Isztambulba került a latin nyelvű magyar krónikával együtt. Itt talált rá a szultán tolmácsa, aki magyar származású volt. Ő latinról törökre fordította a 210 oldalas krónikát, amely ezután kb. 300 évig szunnyadt a polcokon, amíg egy magyarországi kutató bukkant rá, aki írt róla, de újból félre lett téve a szöveg.

1971-ben néhány lelkes magyar kutató tudomására jutott ősi krónikánk létezése. Ők addig ügyeskedtek nagy leleményességgel, amíg meg tudták szerezni a török fordítás szövegét, annak ellenére, hogy magyarellenes erők akadályozták e fontos munka nyilvánosságra hozatalát. 17 évig tartott a küzdelem, mely végül is eredménnyel járt és egyik tudós társuk, Blaskovics József magyarra fordította a szöveget. Ezt "A magyarok története" címen könyv formájában ki is adták. Az értékes munka 19.-20. oldalain ősvallásunkra rávilágító részek találhatók. Krónikánk elmondja, hogy Nimród király (a szövegben Nemród formában írva) első két gyermeke MAGOR és HUNOR volt.(Ebben a sorrendben.) Felnőtt korukban egy nap apjuk vadászatra vitte őket. Nimród vadra bukkant és utána eredt. Fiai másfelé cserkésztek. Egyszer csak feltűnt előttük egy csodálatosan ragyogó vad, melyet MAGOR és HUNOR hosszú ideig lovon követett, de az Adzsem tartomány határán, a Kaukázusnál a hegyek között eltűnt.

A két királyfi visszatért apjukhoz és kérték őt, hogy azon a helyen, a hegyes vidéken építessen számukra egy monostort, ahová elvonulhatnak a világtól. Majd így folytatja a krónika: "Nemród kérésüket meghallgatta, és parancsot adott, hogy azon a helyen egy monostort építsenek. Miután a monostor felépült és elkészült, a két királyfi beleköltözött, hogy saját hitvallásuk szerinti imádságokkal foglalkozva jó ideig ott töltsék életüket. Ők azután azon a helyen, sok hónapon és éven keresztül laktak. A világi néppel nem érintkeztek, imádsággal, elmélkedéssel foglalkoztak, s a világ örömeiről lemondtak. Ily módon öt évig laktak a monostorban, és ott nyugodtan éltek. A hatodik év kezdetén egy titokzatos személy érkezett hozzájuk. A két legény elhatározta, hogy a monostort elhagyja."

Történelmünkből, valahogy ezt a részt, sok más fontos eseménnyel együtt kihagyták. Vajon miért? Kiderült, hogy eleink - minden más vallást megelőzve - már több ezer évvel ezelőtt monostort építettek, ahol magyar vallásuk szerint elmélkedtek és imádkoztak a Mindenhatóhoz. Még ma sincs minden vallásnak kolostora, vagy monostora, ami pedig fontos része lehet egy elmélyült, tiszta Isten hitnek. Mindezek ismeretében talán természetes az, hogy az első nyugat-európai keresztény monostorok alapításához is közünk van. Egyházi följegyzések szerint magyar földön (Pannóniában), a mai Szombathelyen született Szent Márton Kr.u. kb. 316 körül. Ő már a IV. században létesítette az első nyugati monostort frank földön Pointiers mellett. Ez a híres Ligugé monostor, mely ma is létezik.

Szent Márton később még egy monostort alapított a Loire folyó partján Tours város közelében. Megjegyzendő, hogy Magyarországon, Pannónia hegyén (ez a mai Pannonhalma) 996-ban Géza fejedelem monostort alapított Szent Márton tiszteletére. 415-ben a szittya származású János barát (Johannes Cassianus) Marseille környékén létesített két kolostort. Az egyiket szerzetesek számára, a másikat apácák részére. A Szent Viktor kolostor ma is áll, bár más célra használják. A kolostor szerzetesei szerint itt őrizték Mária Magdolna földi maradványainak egy részét. A pártus - szittya Világositó Gergely Kr.u. 300 körül, a Kaukázus vidékén fektette le a Jézus-i kereszténység alapjait. (Őt az örmények sajátjuknak tekintik.) Ezt templomok és monostorok építése követte.

Tehát Európa és Ázsia határán, valamint Európa nyugati felén templomokat, monostorokat, kolostorokat építettünk. Ebből a tényből talán ésszerűen az következik, hogy a két pont között is lehettek ilyen egyházi épületek. Ez a hely a Kárpát-medence, ahol a Szent István előtti időkből több helyen találtak templomot, kolostort. Többek között Sopron, Pécs, Nándorfehérvár, Nyitra, Miskolc vidékén és máshol. Árpád nagyfejedelem és vezérei a Pusztaszer melletti Szentlélek kolostor közelében tartották meg a magyar államszövetség híres országgyűlését. A kolostor maradványai még 1945-ben álltak, amikor is a hódító szovjet hadsereg tüzérsége céltáblának használta a falakat.

Ősvallásunk tanítása szerint az Igazságot nem lehet elrejteni. (Ezt tanította a Názáreti Jézus is.) Tárgyi, szellemi, lelki bizonyítékok sokasága szerint a magyarság a legősibb időktől kezdve tiszta, emelkedett, magasztos hittel rendelkezett. Sok ezer éves létének titka az, hogy az Isteni úton haladt még a legnehezebb időkben is. Népünk mostani helyzetéből is épségben, megerősödve, győztesen fog kikerülni, mert Istennel halad. Ennek a mély Istenhitnek adott hangot a Somogy megyei, Zselicszentpál községből való Berkes Józsefné, született Golovics Etel, aki 91 éves korában mondotta (betű szerint): "Idáig amin körösztű mentem hát körösztű möntem, ami még gyön, ezután körösztű mögyek. A jó Isten tuggya, mi fog velem történni.

Én csak mindig a jó Istenbe bízok. Én csak mindig a jó Istenbe bízok!" Etel néni vallomása évezredek népi tapasztalatait tükröző, hozzánk szóló mély bölcsességet és reményt sugárzó, élő erő; szikla szilárd Isten hit. Ez népünk egyik ősi öröksége és ez az egyszerű hit ma ugyanolyan erős, mint amilyen volt évezredek során. Ez a lélek mélységeiben élő igaz Istenhit nem intézményes vallások, szertartások, egyházi előírások függvénye. Ez egyszerű, ősi és valódi, mert a tiszta, magyar lélek elválaszthatatlan része, hiszen azzal született és az élteti. Ez a népi vallásosság gyökere. Emlékezzünk arra, hogy a megmaradás, a felemelkedés útjának jelző táblái: HIT, REMÉNY, SZERETET. Ezek képezik az Ősmagyar Vallás alapjait.

További útmutatók: szorgalom, kitartás, értelem, mértéktartás, megértés, megbocsátás, az igazság, a jó és a szabadság védelme, tökéletesedés... Itt meg kell jegyezni, hogy olyan nemzeti veszély idején, mint amilyen most is fenn áll, hazánkat mindig a sokgyermekes magyar családok mentették meg. Az erős hit mellett, a magyar gyermekáldás biztosítja a jövőbe vetett reményeinket. A nagy magyar család meghittsége, szeretete képezi egy boldogabb magyar jövendő alapjait.

Az elmúlt években csodaszámba menő gyorsasággal terjedt el egy ima, amely versként indult 1920-ban és mára nemzeti imává magasztosult. Papp-Váry Elemérné "Hitvallás" című költeménye lélekből fakadó, egyszerű, tiszta imádság, melyet ma már naponta tízezrek imádkoznak történelmi Magyarország egész területén. Kölcsey "Himnusz"-a mellett a nemzet fohásza lett. A "Himnusz" éneklésekor, vagy a "Hitvallás" mondásakor hatalmas égi erők kapcsolódnak be, melyet minden tiszta lelkű megérez. Mindkettő tartalma és hangjainak felfokozott rezgésszáma összhangba hozza a lelkeket és azokat mennyei magasságba emeli.

A "Himnusz" dallama és szövege magasztos érzéseket kelt és megfelelő módon való éneklése a legtöbb egyénben nem csak meghatottságot vált ki, hanem megpendíti az emberi lélek legnemesebb húrjait. A "Hitvallás" hangsúlyos elmondóját égi erő tölti fel és a tiszta lélek megérzi a testvéreivel és a Mindenhatóval való egységét, összhangját. Úgy a "Himnusz", mint a Hitvallás" megszólaltatója szent tevékenységet végez, szertartást tart, áldást osztogat hazájára, családjára, önmagára és az egész világra. Ugyanezt teszi a Rákóczi induló", valamint a Boldogasszony Anyánk" kezdetű, ősi, gyönyörű énekünk is. A világ összmagyarságának lélekszáma jóval magasabb, mint amennyit a "hivatalos", de téves kimutatások közölnek. A valódi szám jóval több, mint 21 millió.

Ebből a jelentős számból, ha akadna elég áldozatos személy arra, hogy a nap minden órájában a világ valamelyik pontján magyarok imádkozzanak, énekeljenek Hazánkért, a magyar nép helyzetének jobbra fordulásáért - "csodák" történnének. Ez a 24 órás, folyamatos imaőrség hatalmas mennyei erőket mozgatna meg és ennek a jól végzett, önzetlen tevékenységnek mindenképpen javulás lenne az eredménye. Kisebb próbálkozások már az 1980-as években is történtek és a jelek szerint mindegyik eredménnyel járt, a befektetett erő arányában. Gondoljuk el a hatást, ha ezt több millió magyar tenné. Mindenképpen segítené a hajnalodást, a napkelte eljövetelét. Amikor a Nap felkél, a sötétség visszahúzódik, majd eltűnik.

Mindezt magatartásunk, cselekedeteink lényegesen befolyásolják, módosítják. Sokan feltehetik a jogos kérdést, hogy egy természeti jelenséget hogyan befolyásolhat emberi magatartás? Az ősvallás tanítása szerint, Földünkön minden, amit az ember tesz, befolyásolja az időjárást, a természeti erőket. Irigység, kapzsiság, harag, hazugság, csalás, átkozódás, káromkodás, pletykálás, rosszakarat stb. mindegyike egyfajta erőt - romboló erőt - képvisel. Ezek mindegyike hasonló erőket vonz magához, és összetorlódva - levegő szennyeződéshez hasonlóan - károsítják életünket. Például fölborítják a levegőben a páratartalom, légnyomás, hőmérséklet, oxigéntartalom stb. arányát, ezzel zavart okoznak az időjárás természetes alakulásában, s viharokat stb. hoznak létre. A megfelelő emberi gondolkodás, viselkedés segít megtartani a természet egyensúlyát, összhangját. Még az emberi hangok és a zene is hatással van a környező világra.

Az emberi gondolkodás torzulását és az időjárás kedvezőtlen befolyását jelentős részben a romboló hatású, lezüllesztő, a sötét erők által szorgalmazott, teljesen elferdült hangszeres zajok fokozzák, s mindezt hihetetlen hangerővel teszik. Hasonlítsuk össze, hogy a különböző zenei rendezvényeken és azok után miként viselkedik a közönség. Hagyományos (klasszikus) zenei hangversenyen még senki sem sérült meg. Már a Kr.e.: 500-as évekből vannak feljegyzések a zenei hangok hatásáról az emberi társadalom alakulására. A hangenergia rezgésszáma, üteme, erőssége, összhangja stb. befolyásolja az élet minden területét.

Amerikai egyetemek kísérletei bizonyítják bizonyos fajta hangrezgések éltető, másfajta hangok romboló hatását. A hangok, a zene hatásának vizsgálata ma már komoly tudomány, amellyel, más alkalommal részletesebben kell foglalkoznunk. Egy tény, a legtöbb valódi magyar népdal és népzene gyógyító erejű. Ilyen például a "Szivárvány havasán", "Tavaszi szél vizet áraszt","Tiszán innen, Dunán túl" és sok száz más magyar népdalunk. A magyar családok, az ország, a magyar népdal, népzene, népművészet, népviselet, magyar keresztneveink, hagyományaink, ősi hitünk, rovásírásunk, édes anyanyelvünk, tudás kincsünk, életmódunk, értékrendszerünk, önvédelmi harcművészetünk, látásmódunk, gondolatmenetünk, társadalmunk tisztaságának, épségének megőrzése, ápolása, felvirágoztatása mindannyiunk feladata, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Biztosítani kell gyermekeink boldogabb jövőjét. Tiszta és teljes örökséget kell hagynunk számukra. Ne engedjük felcserélni a magyar nép és Magyarország nevét semmilyen más névvel. Származásunkkal kapcsolatban pedig merjük kimondani végre, hogy a magyar nép magyar eredetű. Nem finn-ugor, nem török-tatár, nem mongol, nem egyiptomi, nem perzsa és nem kínai. A magyar nép és a magyar nyelv mindig magyar volt, önmagából kifejlődött erőteljes, értékes nép, melynek egyes részei sok ezer éves történelmük során elkerült a világ több részébe. Azokon a helyeken mindenütt jelentős műveltségeket hoztak létre és érthető módon ezeknek gyökere, alapja közös. Sok esetben ez még ma is kimutatható. Időközönként a kiáradás területéről egyes csoportok hazatértek az őshazába.

Ennek a magyar őshazának magja a Kárpát-medence. A magyar nép a mag népe és a Kárpát-medencének mindig magyar kézben kell lenni. Ez a magyar-medence, de népünk egyes részeinek lakóterülete a Pó forrásvidékétől a Volga folyóig és a Kaukázus hegyvidékig terjedt. Történelmi Magyarország ennek volt a szíve. Ma is az. A körülöttünk lévő gyepű területen mindig rokon népek laktak. A magyar nép egyes ágai keleten még az Altáj hegységen túlra is eljutottak, nyugaton pedig egész Skóciáig mentek. Eurázsia kb. 21 helyén találni ősi, magyar maradványokat.

A Kaukázus környékén még ma is több millióan élnek, a távol keletre kerültek száma is jelentős. Emlékezzünk arra, hogy mi nem másoktól származunk; a magyar mindig magyar volt, jellegzetes embertani adottságokkal, nyelvvel, műveltséggel, lelkiséggel. Tőlünk viszont több csoport származott el, Eurázsia különböző részeire. Rokonaink élnek szinte mindenfelé, igaz, hogy különböző fokon, de rokonaink - sok millióan. Új kor hajnalán vagyunk, hogy milyen lesz helyzetünk és helyünk a világban, nagyban függ attól, hogy mit tudunk magunkról. Kik vagyunk? Honnan származunk? Mit adtunk a világnak? Milyen erős élni akarásunk? Mit tud rólunk a világ? A rólunk alkotott világkép megfelel-e a valóságnak? Ezekre, és egy sor más kérdésre kell választ adnunk, mindezt gyermekeink és az ő gyermekeik érdekében. Minden ma elkövetett hiba a jövőben nyilvánul meg. Mai helyzetünk egyik kór okozója a ma már több mint 150 éve tartó félretájékoztatás - idegen érdekek szerint. Ez ma fokozódott és már nem csak káros, de egyenesen veszélyes is, mert létünket, mindennapi éltünket is támadja.

A trianoni égbekiáltó gazság is részben ennek következménye. Jövőnk egyik biztosítéka az igazság megismerése és megismertetése, tudatosítása, a tévedések és ferdítések kijavítása, helyesbítése. Ez kötelességünk is! Kell, hogy magyar szellemiség hassa át a magyar iskolákat, egyházakat, a tudományt, az Országházat, hírszolgálati szerveinket, könyvkiadásunkat, a sajtót, filmjeinket, színházainkat, sportpályáinkat, az egész társadalmat, az élet minden területét. Otthonainkat is. Az igazságnak megtartó ereje van, ne tűrjük el a hazugságokat, ferdítéseket. Az igazság ismerete, védelme, terjesztése szabadíthatja meg népünket, hazánkat az ármánytól, a sötétség uralmától. Érdemes odafigyelni a katolikus egyház egyik szép énekére, mely így kezdődik:

"Ébredj ember mély álmodból, Megszabadulsz rabságodból!"

E figyelemre méltó sorokat már 1874-ben is énekelték az "Énektár" közlése szerint. Jó lenne, ha minél többen megszívlelnék üzenetét, mert az nem csak a régi időkre vonatkozik, hanem mára is. Az ének harmadik sora felvillantja a jövőt is, amikor azt mondja, hogy"Közelit már üdvösséged!"Tehát az ébredést a megszabadulás, majd azt a megtisztult emelkedés követi úgy az egyén, mint az ország életében. E folyamat eredménye AZ EMELKEDŐ NEMZET, melyről népi íróink is írtak a múlt században. Ebbe a gondolatkörbe nagyon jól illeszkednek a magyar föld egyik részéből - (idegenek által megszállt) - Erdélyből küldött erősítő szavak. Öreg táltosaink üzenik az Úz völgyéből, a Maros tájáról, a Hargitáról, a Szamos mentéről:

Elmélkedésünket a legöregebb magyar táltos, Tordafia Csanád áldásával fejezzük be, amely elhangzott az "Istenszéke" nevű helyen, 1957 nyarán, amikor is átadta az "őrséget" utódjának. "Nap fiai, magyarok, áldjon meg benneteket az Úr és őrizzen meg benneteket! Fordítsa az Úr az Ő orcáját tifelétek és adjon tinéktek tudást, erőt, győzedelmet és hatalmat a gonoszság fölött. Szeressétek egymást, hogy méltók legyetek az Úr szeretetére! Segítsétek egymást, és az Úr is megsegít benneteket; védelmezzétek egymást, és az Úr is megvédelmez benneteket, ne féljetek magyarok, és ne csüggedjetek... mert veletek van az Úr... aki megerősít... megsegít... és igazságának jobbjával támogat benneteket... minden küzdelmetekben... - Bízzatok Őbenne, s istentudó hitetek hegyeket mozdít, országot szabadít. Magyarországot, Isten országát az Ő dicsőségére, istentudó magyarok jövendőjére."

Orosz László