tavasz.jpgElődeink jelentős része az Újév ünnepét a tavaszi napforduló idején , március 20 - 22 között tartotta. A január elsejei időpont csak néhány száz éves, új szokás. Azok, akik hisznek az ősi hagyományokban, megértik, hogy ezt a régi ünnepünket is vissza kell hozni a feledésből, mert része ősi múltunknak. Meg lehet tartani mindkét évfordulót - úgy a januárit, mint a márciusit, - mert így nem szegényedik, hanem gazdagodik a néphagyomány.Keleten több országban ezt teszik. Többek között Tibetben,Kínában, Japánban és sok más helyen - megünneplik saját ősi újévüket, és megünneplik a nyugatról hozzájuk került január elsejét is. Az évek számával ugyanez a helyzet, számon tartják a régit, és hivatalosan használják az újat.

 Az Ősmagyar Egyház felfogása szerint a Krisztus születése utáni 2011 - es év megfelel az ősi magyar 8011 - nek. A tudomány mai állása szerint ez az időpont az, melyből megbízható adatok léteznek Kárpát - medencei írásbeliségünk meglétére. Újabb felfedezések ezt természetesen még kedvezőbben módosíthatják. Létezhet régebbi időpont is. Jelenleg a 8011 az ésszerű állomás.

 Köszöntő

Ez év reggelén
minden jót kívánok
Ahová csak nézel,
nyíljanak virágok!
Még a hó felett is
virág nyiladozzon,

Dalos madár zengjen
minden rózsabokron!
Minden szép, minden jó
legyen mindig bőven,
mindig Szálljon áldás rátok
ebben az új évben!

Népköltés 

tavasziébredés

Csók István - A Tavasz ébredése

 

000.png

 

ujev2010.PNG

 

A tavaszt igazán az tudja értékelni, aki élt a négy évszakos un. mérsékelt égövben ahol minden évszaknak (tavasz, nyár, ősz, tél) meg van a maga jellegzetessége, különlegessége, szépsége.    A melegebb éghajlat lakói számára az évszakok jobban összemosódnak, s a levegő hőmérsékletében sincs nagy ingadozás. Az évszakok változásaihoz szokott népeknél a tavasz jelentősége óriási; ez az ébredés, a megújulás, az élet újraindulásának időszaka.    A hosszú, zsibbasztó tél után nyújtózkodik a természet, s titokzatos illatokkal, neszekkel telik meg a levegő.  

Áprily Lajos szépen írta „Március” című versében:
 
„…Régi kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban
a víz kibuzog…
 
Selymét barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az ára
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.
 
Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna
zeng a hegy orma,
s zeng, ugye zeng,
ugye zeng a szíved?
 
Minden ujjong, örül,
éled szinte zsong a természet;
megindul az éltető nedvek keringése,
s hangzik az ősi ének:
 
Tavaszi szél vizet áraszt
Virágom, virágom,
Minden madár társat választ
Virágom, virágom.
 
Hát én immár kit válasszak
Virágom, virágom?
Te engemet, én tégedet
Virágom, virágom…
 

Hangzik évezredek óta, minden tavasszal a Nagy Nép gyermekeinek szájáról a Kárpátoktól - az Altáj hegységig, sőt azon túl is Dzsungáriáig. Hungáriától-Dzsungáriáig, délen pedig a Tigris folyóig.   

Ranner Gizella írta (a Nők Lapja, 1978. szeptember 16.-i számában):    

„…A hun birodalom tárgyi emlékei egyre nagyobb bőségben kerülnek elő, nemrég tárták föl Közép Mongóliában egy hun úr lakóházát. A ház teljesen fából készült, szöget egyáltalán nem használtak hozzá. Holott egyébként a leletek fejlett kovácsmesterségről és kézműiparról, sőt némi földművelésről tanúskodik.    

…A mongolok a hunokat elődeiknek, őseinknek tekintik… Él itt is a legenda a hun – magyar rokonságról, s ezzel összefüggésben a magyar – mongol rokonságról is…    

A mongol zene is pentaton, a TAVASZI SZÉL VIZET ÁRASZT – szinte ugyanilyen mongolban is. Jurta táborunkban vendéglátóink szép mongol népdalokat énekeltek nekünk. Mi is nekik, magyart…”     Amikor az 1960-as években kutatók rájöttek arra, hogy a korábban kiásott sumér cseréptáblák között néhány zenei vonatkozású is van, olyan ékjelekkel, melyek zenei hangokat képviselnek – nem is gondolták, hogy milyen következményekkel járhat. A négy, „hangjegyes” tábla közül a legfiatalabb körülbelül 2400 éves, a legidősebb körülbelül 3800 éves. Rajtuk zenei kifejezések és húros hangszerek hangolására vonatkozó utasítások vannak.    

Ezek segítségével megfejtették azt a kb. 3400 éves táblát amely Ugaritból került elő. és a hangjegyeket képviselő ékjelekkel együtt rajta volt a hurrita – sumér ének szövege is.     Ugarittól alig 200 km-re volt ÁRPÁD városa is (észak-keleti irányban). ARAD városa pedig csak kb. 100 km-re (dél-felé). SZITTYAVÁROS (Scythopolis) kb. 700 km-re, ettől pedig nem messze a galileai Názáret és Betlehem.  

A Berkeley egyetem (California) három kutatója A. D. Kilmer régész, R. L. Crocker zenetörténész és R. Brown fizikus kellő kutatás után, egy kb. 4800 éves sumér hangszer, az un. ezüst hárfa pontos kb. 1 m2- es mását készítették el, tíz húrral felszerelve.  Majd megszólaltatták a díszes hárfát és hozzáénekelték a hurrita szöveget és dallamot.     1976-ban hanglemezre vették az ősi zenét-éneket, s amikor elérkezett a nagy pillanat, hogy meghallgattuk az emberiség legősibb énekét- elállt a lélegzet, mert a felcsendülő dallamokból népünk lelkülete szólalt meg ismerős hangon.  Mintha a magyar „TAVASZI SZÉL VIZET ÁRASZT” és a japán „CSERESZNYEVIRÁG (Sakura)” kezdetű népdalok édes testvérét hallottuk volna…    

Szólt a zene, szállt az ének, megszólalt az idők mélye, s megrezdült a ma élők lelki húrja, mert magukra ismertek a dallamokban. Évezredek távolából üzentek az elődök:     „Legyetek jók, hűségesek, erősek; őrizzétek az örökséget, a szépet, a jót. Gyógyítsatok, szépítsetek; varázsoljatok tavaszt magatok köré, sugározzatok fényt, hogy láthasson a világ.  Áhítatban éljetek és éltessetek, ti vagytok a megújulás, az öröklétben.  Hirdessétek az Örök Tavaszt, s lelketekben őrizzétek az égi dallamot. Ismerjétek meg a hóvirág titkát, mert ti vagytok a tavasz hírnökei, a világ reménysége…”    

„Aki szeret, az énekel” - mondta Szent Ágoston.  Milyen sok-sok szeretet lehetett édesanyáink szívében-lelkében, akik még a legnehezebb munka végzése közben is énekeltek. Énekeltek nagymosáskor, énekeltek kapáláskor, énekeltek aratáskor… énekeltek, daloltak, mert csordultig volt szívük szeretettel. Még nehéz napokon is derűsek voltak, mert lelkükben hordták a mennyországot. Szállt a dal, szállt az ének évezredek óta szakadatlan; erőt adva az élethez. És száll a tavasz üde leheletét hozó csodás ének ma is –Hungáriától-Dzsungáriáig. Egyformán csendül Magyarországon Sebestyén Márta hangján, vagy Ujgur földön a jogur törzshöz tartozó bájos Jinxingisz tiszta, csengő hangján. Rokon népünk e pacsirtájának dalai-szívből, lélekből jövő áhítatos imaként emelkednek az ég, a magasságos tengerég felé. Viszik az üzenetet: ÉLÜNK ÉS ÉLNI FOGUNK, MERT HISZÜNK AZ ÖRÖK TAVASZBAN, mert akármilyen hideg és akármilyen hosszú is a tél, a Mindenható csodálatos rendelése folytán MINDIG MEGJÖN A TAVASZ! MINDIG !

O.L.

 

000.png

 

Mikor a karácsonyfán felragyognak a gyertyák, a gyermekek körülállják a fát. Ott vannak a fa alatt az ajándékok. Ezekhez még nem nyúlnak. Előbb énekelnek, imádkoznak, és szép verseket mondanak. Sok kis magyar gyermek ezt a karácsonyi verset mondja: Eljött a nap, mit várva vártunk, Az égen csillagfény ragyog. Jézuska szép karácsonyfáját Elhozták a kis angyalok. Köszönjük néked édes Jézus, Hogy szíved minket így szeret. Az angyalok dalával együtt Dicsérjük mi is szent neved. Ha elmúlik majd a karácsony, Te akkor is maradj velünk, Míg élünk, ezt a kis családot Szeresd, ó édes Istenünk!

 

000.png

 

Mi köze a két fogalomnak egymáshoz? Nagyon sok szál kapcsolja egybe Karácsonyt, az önvédelmet és Jézus szüleit. Hogyan?        

Karácsony Jézus születésének ünnepe. Milliók szerint Ő a Világ Világossága, az Út, az Igazság, az Élet. Karácsonykor megszületett a Reménység, testet öltött a Szeretet. Szinte hallani a Boldogságos Szűz mosolygó bölcsődalát: "Tente, baba, tente..." mely egybe szövődik a magasságos égben az angyalok zengő dalával és a pásztorok örömteli énekével. Fellélegzik a jóakaratú ember: végre itt van megszületett - földi emberként - az Isten fia. Ő az, aki megszabadítja a világot a sötétségtől. Sőt már születése pillanatában beragyogta egész környezetét. "...Az angyal énekel, Tekints az égre fel. Napvilágos lett az ég..."-  hangzik a magyar karácsonyi ének 1651-ből.        

A bábaasszony, aki Mária mellett segédkezett úgy mondta el Jézus születését, hogy "...FÉNYBŐL SZÜLETETT A GYERMEK..." Érthető tehát, hogy születése pillanatától kezdve egész életében fényt árasztott. Mivel ez a sötétség erőinek érdekeivel ellentétes, azért annak ügynökei: a homályosság, a ködösítés, a hazugság, az ámítás, a ferdítés, az irigység, a hamisság alattomos megbízottai állandó támadó harcot vívtak a Názáreti Jézus ellen, már az első naptól kezdve, sőt már azt megelőzően is hiszen "... Nem vala nekik helyök a vendégfogadó háznál..." (Luk.: 2,7) és a kis Jézusnak csak jászol jutott.        

A Szent Család még így is boldog volt, s nemsokára visszatértek Názáretbe és elkezdődtek a dolgos hétköznapok.        

József, aki nevelőapja volt Jézusnak, becsületes ember lévén tisztességgel végezte a vállalt feladatot, a gyermek Jézus és Mária védelmét, gondozását. Néhány békés hónap következett és "... napkeletről bölcsek jövének..." (Máté 2:1) "... hogy tiszteletet tegyenek a kis Jézus előtt..." "... Ajándékokat  adának neki: aranyat, tömjént és mirhát." "...Heródes király pedig ezt hallván megháborodék és vele együtt egész Jeruzsálem..." (Máté 2:3) József figyelmeztetést kap álmában: "...Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját és fuss Egyiptomba s maradj ott... mert Heródes halálra fogja keresni a gyermeket. Ő pedig felkelvén, vevé a gyermeket és annak anyját és Egyiptomba távozék..." Éppen idejében, mert Heródes parancsot adott ki, hogy Betlehemben és környékén, minden két éven aluli gyermeket pusztítsanak el. Heródes áldozataira, az ártatlan kisdedekre december 28-án emlékezik az egyház. (Aprószentek napja)        

A kis Jézust nem tudta Heródes elfogni, mert nevelőapja és édesanyja megvédték a gyermeket. LÉGY RÉSEN! A SZÉPET ÉS A JÓT ÁLLANDÓAN VÉDELMEZNI KELL, folyamatosan és lankadatlan figyelemmel. Heródes mai utódai Magyarországon több, mint tizenkét millió magyar magzatot tüntettek el 1957-óta. Nincs, aki megvédje a megszületni akaró magyar lelkeket? Családokra, szent magyar családokra van ma szükség, ahol megvédelmezik az ártatlanokat a Heródesekkel szemben, s ahol felnevelik a jobb magyar jövendőt. Jézus családja megtette kötelességét és óvta, gondozta, nevelte a gyermeket. A Szent Család egyiptomi tartózkodásáról ír ugyan a Biblia, de elég keveset. Az egyiptomi ősi kopt kolostorokban őriznek feljegyzéseket Jézussal kapcsolatban.

Ezek fontosságát az is növeli, hogy esetleg Mária és József közlései alapján lettek rögzítve. Például: a “rejtett” források szerint Jézus születése idején két Betlehem nevű helység létezett Palesztinában. Az egyik Betlehem Galilea tartomány Názáret városka közelében feküdt, a másik pedig ettől messzire (kb. 120km távolságra) déli irányban, Júdeában. A Galileai Betlehem létezése el van hallgatva, pedig nem a nem bibliai régi írások arról beszélnek, hogy Jézus a Galilea-i Betlehemben született. Galilea Názáret nevű helységében lakott Mária és József, és e mellett van az “igazi” Betlehem. Ezen a vidéken szittyák laktak és a közelben van a Tábor hegy, Kishon folyó és Scythopolis (a Szittyák városa) is. Egyiptomból a Szent Család égi figyelmeztetésre hallgatva visszatér Galileába, miután Heródes befejezte földi életét. A Szent Család “.. Minthogy álomban megintették, Galilea vidékére tére. És oda jutván, lakozék Názáret nevű városban” (Máté 2:22,23)

Az egyiptomi kopt feljegyzések és a bibliai szövegek helyenként eltérőek, máshol hasonlóak; mindenképpen figyelemre méltóak.  Sok olyan tárgyi emlék, feljegyzés rejlik még a világ különböző részein, melyek feltárása, megismerése segíthet mindannyiunkat, a saját magunk és mások jobb megértésében. Eszénus  barlangok a Jordán vidékén, az Edessai ősi könyvtár (a Kaukázustól délre), az Athos-i kolostorok Görögországban, a Szt. Katalin kolostor Egyiptomban, a nyugat Himalája környéki Hemis kolostor, az ujgur földi (kínai megszállás alatt lévő) Tun huang barlangok manicheus feljegyzései, Lhasa könyvtárai Tibetben (ugyancsak kínai megszállás alatt), a Kazak földi  Élet Temploma, a Hargita környéke (román megszállás alatt), a Vatikán-i könyv és levéltár, spanyolországi kolostorok (magyar rovásírásos könyvei), az Aacheni székesegyház, Erdélyi levéltárak (idegen megszállás alatt), Pannonhalma, Esztergom egyházi könyv és levéltárai. Bolívia, Peru, Ecuador kő és fémtáblái, grúz, örmény, perzsa kolostorok, iraki múzeumok, a Mt. Shasta környéki telepek, a Pilis rejtekei, a londoni British Museum, a Bükk hegység titkos helyei és barlangjai és sok-sok más hely őriz olyan ősi emléket, amely a múltat köti össze a jelennel.

Az újszövetségi írásokból például hiányzik Jézus életének  egy szakasza (a 13. és a 30. évek közötti időszak.) Egy ladakhi kolostor néhány tibeti lámája szerint ők egy olyan írást őriznek, amely elmondja, hogy a Názáreti Jézus köztük járt.  A Szent Család názáreti otthonának meghitt légköre, a szülők szeretete segítette a gyermek Jézus kifejlődését és később pedig a vállalt földi küldetés teljesítését. A CSALÁD A TÁRSADALOM JÖVŐJÉNEK KIALAKÍTÓJA. Erős, egészséges család = erős, egészséges társadalom. Ne csak a KARÁCSONYI ünnepkörben, hanem az év minden napján emlékezzünk a családok szerepére, fontosságára és segítsük, védjük őket. “Dicsőség mennyben az Istennek, békesség a Földön a jóakaratú embereknek.”

Orosz László

 

000.png

 

 
 dicsoseg.PNG Csíkmadarasi Betlehemes ének:
 
Karácsonynak éjszakáján,
Jézus születése napján
Örüljetek örvendjetek
Nagyon jó reményben legyetek!

Az erdő mély a hó ,de mély
Nagyáramú fehér a csönd.
Faágak sok hófürt virága mind
felé köszönt

A sötétség ideje lejárt,

Csuda titok ,csuda titok
A világosságra várt
 
A szalmatetőn nagy havak
Csuda idő ,csuda idő
A pásztorok már nem alszanak
 Csillag indul ,utat mutat
Ne menj másfelé semerre!
Remény száll szegény szívekre
 
Zuzmorás csönd
Roppant pompájú hócsillogás
Hattyúi fehérség,templomi éj
Őzek ,erdő ,lelkesek
Földkerekség mind
zsoltározzatok
Énekeljetek!
 
 
 
Az erdélyi öreg magyar Czófalvi Csia István táltos írása.

 

000.png