749-ben, a „föld-ökör”évében egy rendkívüli képességekkel megáldott buddhista szerzetes érkezett a himalájai királyságba, Tibetbe. Rimpoche mester a „Tej tengerének földjén” született (ez a mai Pakisztán). Ősi regék szerint e megvilágosult személy még az elmúlás fölött is diadalmaskodott, mert amikor a tanításokat Tibetbe vitte, már ezer éves volt. Magával vitt egy különleges, titkos tervrajzot is, a megvilágosodást segítő rejtélyes rajzot a SHI-TRO MANDALÁT. Amint tudjuk, a mandala olyan különleges rajz, festmény, vagy tárgy, ahol a formák, alakzatok, vonalak összességének (főleg kör, négyzet, háromszög, csigavonal, horogkereszt, inda, virágszirom stb.) erőfejlesztő, erőalakító és irányító tulajdonsága van. Megtervezése, megrajzolása, elkészítése hosszadalmas folyamat, bensőséges szertartás, melyet csak testileg, lelkileg, szellemileg megtisztult, jó szándékú személy végezheti el.    

A nyugati mester mandalájának olyan erőteljes hatása volt, hogy már a puszta látása is megszabadított az előző életekből cipelt káros következményektől, és fölkeltette az együttérzés, szeretet, segítőkészség érzéseit.    Mielőtt eltávozott, megmondta, hogy tanításai egy napon más országokba is eljutnak. „Amikor a vasmadár repülni fog” –mondotta; -„meg van írva, hogy a tanítások nyugatra kerülnek.”    

2000-ben „a vas sárkány” évében a tibeti művészet egy mestere és munkatársai ezt az ősi tervrajzot elvitték a kaliforniai Glendale-be, ahol ennek alapján 3 síkú, térbeli mandalát építettek, mely az első ilyen jellegű kegytárgy az Egyesült Államokban. E kis építmény kb. 3 méter magas és kilenc hónapig dolgoztak rajta, főleg tibeti menekültek. Ők a kínai pusztítás és elnyomás elől menekítették a tibeti műveltség és vallás e fontos emlékét. Ezek a Nyingma rendhez tartozó szerzetesek nagyon komolyan veszik a mások megsegítését, ezért hozták létre e tér-mandalát is. Az ő felfogásuk szerint a megfelelő módon készített mandala felerősíti a jó erőket, ezzel csökkenti a káros erők hatását. Ők is – ugyan úgy, mint a navaho (dineh) indiánok – készítenek színezett homokból gyógyító mandalát is, melyet használat után elgereblyéznek. Az egész folyamatot elejétől végéig (tervezés, elkészítés, használat), ima és ének kíséri.    

A tér mandala ritkább, a sík mandala gyakori. A sík mandala nyugaton sem ismeretlen, sok keresztény székesegyház, templom őriz ilyen kör alakú ábrákat, főleg színes üvegablakok formájában.    

Magyarországon is szép példányai maradtak fönn ennek a titokzatos alakzatnak, melynek titkát középkori templomépítőink és művészeink még ismerték.    Hazánkban a budai Mátyás templom (Boldog-asszony temploma) bejárata fölött látható ennek szép emléke. Sőt néhány vidéki templomunk un. kazettás festett díszei között is találunk ilyen ősi jelképet. (pl. Megyaszó*) Természetesen annak nincs jelentősége, hogy rozettának, mandalának vagy másnak nevezi valaki. A lényeg az, hogy létezik és jó hatást fejt ki, ha tisztán tartják és hisznek benne.

 

T. Watanabe és O. L. *Kálnok, Kraszna, Magyarvalkó,

Maksa, Oravka templomaiban.

 

000.png