"Küzdelmes út során jutott el Ázsiába, ahol eredeti célja mellett vállalt még egy feladatot: az Európa számára addig ismeretlen tibeti nyelv és kultúra tanulmányozását. Ezt a kutatást ugyanolyan pontosan és lelkiismeretesen végezte, mint eredeti munkáját. Nyolc évet töltött különböző lámakolostorokban Nyugat-Tibetben, és tudós lámák segítségével tanult. Spártai módon élt, tűrte a hideget, a rideg környezetet, és ételként nem vett magához mást, mint a szerzetesek szokásos eledelét, a jakvajas, sós teát. A fűtetlen kolostorban éjt nappallá téve kutatott, olvasott, írt, éveken keresztül. Egy angol orvostól, Gerard doktortól többet megtudunk Kőrösi mindennapjairól: „Egyszerű tápláléka az itteni szokás szerint készített zsíros tea volt. De a kanumi hideg évszak zordonsága eltörpül, ha összehasonlítjuk azt a zanszkári zárdában uralkodott telek fokával, ahol Csoma egy egész évet töltött. S ott ő a Lámával és egy szolgával kilenc négyszög lábnyi szobában 3-4 hónapon át el volt szigetelve. Szobácskájából egyikük sem mert kimozdulni, a környék hóval volt fedve és a hőmérő rendszerint a 10-16 fokon állott zéró alatt. Ott ült ő ködmönébe öltözve, kezeit ölébe téve; és ily állapotban olvasott reggeltől estig, melegítő tűz és alkonyat után világító mécses nélkül. A föld szolgált nyoszolyául, s az egyszerű csupasz falak voltak egyedüli oltalma az égalj zordonsága ellen. A hideg oly szigorú, hogy nehéz feladat volt a kezeket a gyapjútakaró alól kiszabadítani a könyv leveleinek átlapozása végett.” Tanulmányainak gyümölcse két könyv, amelyek 1834-ben jelentek meg: az első hiteles tibeti-angol szótár, valamint egy tibeti nyelvtankönyv. Ezeken kívül összefoglaló tanulmányokat is írt a tibeti vallásról, kultúráról, művészetekről, tudományokról. A tibeti kolostorok után Kalkuttában folytatta tanulmányait, ahol saját anyagainak feldolgozása mellett a Bengáliai Társaság könyvtárának gazdag keleti anyagát rendezte. A tibeti után a szanszkrit nyelv vizsgálatának szentelte magát, itt is eredeti célja vezérelte, hogy talán némi információra bukkan a magyarság eredetét illetően. Kalkuttában is visszavonult, zárkózott aszkétaéletet élt, akárcsak a kolostorokban. Minden támogatást visszautasított, már-már fanatikusan. Konok makacssága nem engedte meg, hogy akár hazai, akár indiai felajánlást elfogadjon. Ha mégis hajlandó volt erre, azt kölcsönnek tekintette, és amint módjában állt, megtetézve küldte tovább szülőhazájába, Erdélybe, alapítványi célokra. Talán túlzottan is szerény volt, magáról nem írt, nem beszélt, pedig tanulságos lett volna az utókor számára, ha például útjáról részletesen beszámol. Munkájában rendkívüli lelkiismeretesség, pontosság, alaposság jellemezte."

Doba Éva

A képen Kőrösi Csoma Sándor cellája a Zanglai kolostorban

A képen Kőrösi Csoma Sándor cellája a Zanglai kolostorban

 

 

000.png

 

kcsm.PNGA régi tibeti könyvek nagy része hosszú időn keresztül el volt zárva az európai tudósok érdeklődése elől. Az őskori irodalmat a nemes lelkű Myvang nevű Lhászai kormányzó, aki 1729 és 1746 között élt – összegyűjtette, jegyzékbe rendeztette, majd nyírfa táblákba vésve kinyomtatta. Ezek között van a KAH-GYUR 100 kötete, kinyomtatva 1731-ben. A másik sorozat a STAN-GYUR 225 kötetből áll. Ez 1742-ben lett kinyomtatva. A nyomtatásnál használt vésett fatáblák le vannak téve Narthang zárdában, Tasi Lunpo mellett. E két gyűjteményen kívül van számos más nyomtatott könyv, bennszülött tibeti tudósoktól. A STAN-GYUR-nak kb. 18 levelén találhatnak kész útlevelek oly buzgó egyének számára, a kik SHAMBALÁBAN fekvő KALAPSA várost óhajtanák meglátogatni. Azon körülmény, hogy említés van itt téve egy húsz napig tartó útról, a nagy sivatagon át és fehér homokos területről SITA, azaz YAXARTES folyam partjain: nagyon valószínűvé teszi, hogy a Buddhisták e központja az ősrégi időkben a YAXARTESEN túl volt, még pedig a YUGAROK országában. A tibeti könyvekben a JUGAROK neve YUGUR-nak van írva, s hazájuk olykor YUGERA-nak mondatik. Ekkor más érdekest nem tudhattam meg a JUGAROK-ról, mint azt, hogy a Stan-Gyur gyűjtemény könyvjegyzékében említés van téve egy rövid értekezésről, mely a JUGAROK nyelvéből van lefordítva és röviden elbeszéli egy SHAKYA szobornak azon országon keresztül való vándorlásait. Ez most Lhászában őriztetik, ahova Strogosan Gambó királynak Kong-cho nevű felesége hozta Chinából (KB. VII. század Kr. u.) Kelt Sabathu, 1825. május 5-én - Kőrösi Csoma Sándor Tartalma kivonatban megjelent a Calcuttai Oriental Magazin, 1825.-i évfolyamában.Dr.Campbell darjilingi angol kormány megbízott hivatalos leveléből, Kőrösi Csoma Sándor törekvéseivel kapcsolatban. A levél Mr. Bushby calcuttai kormány titkárához lett küldve 1842. áprilisában: „…Annyit azonban kivehettem Csomával való társalgásaimból, amióta őt megismertem, hogy minden reménye hosszú s fáradalmas kutatásinak végcélját elérhetni abban összpontosult: ha A JUGAROK ORSZÁGÁT FÖLFEDEZI. Ezen országot meglelni hívé Lhászától és Cham tartománytól északkeletre, China nyugati határain; oda eljutni volt végcélja legforróbb óhajtásinak, s ott hívé föltalálni azon néptörzset, melyet ekkorig hasztalanul keresett. Kőrösi Csoma Sándor jegyzetei a Journal Asiatic Society of Bengal, (Vol. II. 57. oldal)  A KALA CHAKRA ÉS ADY BUDDHA VALLÁSI RENDSZEREK EREDETÉRŐL. Azon különös vallási rendszer, melyet KALA CHAKRA néven ismernek, állítólag SHAMBALÁBÓl eredt. tib: bde-hbyung. vulgo: dejung mely annyit jelent, kezdete, vagyis kútforrása a boldogságnak. SHAMBALA egy mesés ország északon, melynek fővárosa KÁLAPA. Ez fényes város volt és sok shambalai király székhelye, kb. a 45° és 50° északi szélesség alatt fekszik a SITA vagyis JAXARTES folyam túlsó részén ahol a napok hossza a tavaszi aequinoctiumtól a nyár kezdetéig 12 indiai órával, azaz 4 óra 48 perccel nőtt az európai időszámítás szerint.   Kőrösi Csoma Sándor szemelvénye Buddha erkölcs és vallás tanából. (A Kahgyur és egyéb művek alapján.) XIV. SHAKYÁNAK SZITTYA EREDETE: „Én Shakya, szittya nemzetből születtem. Az emberi lényeket oly hitben oktatom, mely elvezeti őket oly hazába, ahol fájdalom nem létezik…”

 

000.png

 

Helyszín: Nagycenk Széchenyi-kastély, a Múzeum Díszterme  
 
darjiling.jpg
 
 
A képen Körösi Csoma darjilingi síremlékét ábrázoló kis festmény, mely Széchenyi döblingi íróasztalán állt. Keretére vésette Széchenyi szellemi végrendeletét: ”… Nem magas helyzet, nem kincs a nemzetek védőre, hanem törhetetlen honszeretet, zarándoki önmegtagadás és vasakarat. Vegyetek példát, hazánk nagyai és gazdagai, egy árva fiún, és legyetek hű magyarok tettel, nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással. Széchenyi István”.
 
(MTA Könyvtár Kézirattár tulajdona)
A festmény forrása MTA Könyvtár Kézirattár K201
 

000.png

 

Karácsonyi és újévi jókívánságaikat szeretettel megköszönöm. Kívánok a jó Istentől eredményekben gazdag, békességes, boldog újesztendőt a Los-angelesi Kőrösi Csoma Társaság minden tagjának, és adja meg a Teremtő, hogy vágyaik teljesüljenek! Legutóbb, amikor képviseletük Molnár Gábor író barátomat felkereste, én is jelen voltam, hiszen 21o oldal Arvisura anyagot akart a harmadik mongóliai könyvébe az Uxbond angol tudós gazdag életművével elhelyezni, de lektorváltozás miatt nem engedélyezték, így életének legnagyobb könyve nem jelenhetett meg. A Tudományos Akadémiánk Kőrösi Csoma Társaságát a vak Molnár Gáborral többször felkerestük, és ott beadtam a Kőrösi Csoma Sándor által hozott őstörténeti anyagot, a hatezer éves Arvisura részleteket. Beavatottjainkat bosszantotta, hogy a tudományos köreink, bennünket, a palócokat, csak mint Göre Gáborokat és Durbincsokat ábrázolnak, holott az általam beadott Arvisurákat már Álmos tan-fejedelem is alkalmazta, amikor a Kátavárakban 800-892 között az avar menekültek és Magyar törzs-szövetség ifjúságát a honfoglalás végrehajtására kiképezte. Kőrösi Csoma Sándor életművét nekem három helyre kellett beadnom: a balassagyarmati palóc Múzeumba, az egri Vármúzeumba és a keszthelyi Balaton Múzeumba, mivel a török hódítás óta először három beavatottunk született, és nekem, ha már nem élnék, ezen ifjú beavatottakat a regevilágunkkal, mint szemmel tartott népünk reménységét támogatnom kell. Egy 27o oldalas kiadvány, a Palócok regevilága a világ minden tájára eljutott. Egy példány viszont ott pihen a Kőrösi Csoma Sándor Társaságunknak a könyvtárában. Így jutott el a kanadai Magyar-Házba, ahonnan egy vezetőségi tag: Pejér Albert Po.Box 692 King City LOG.-IKO Ontarió felkereste, és engedélyt kért a kiadatásra. Még a miniszterelnököt is felkereste, hogy dollárért adják ki a külföldi magyarság részére, aki hozzájárulását adta a szellemi értékünk kiadására. Sajnos az illetékesek pénzügyi nehézségeket támasztottak, így Kanadában fogják kiadni. Albert a mi tudományos köreinket és íróinknak nagy részét felkereste, ahol mindenütt tudnak az Arvisuráink létezéséről, Szalaváré Turával sokan életüket áldozták fel azért, hogy nemzeti kincsünk hozzánk kerülhessen, amely ie.4040-től a regevilágunkat csupán 1765-ig tárgyalja, nehogy az újabb korokat megsértse... Írónk közül még László Gyulát is bosszantotta, hogy a 600-as, 7oo-as és 8oo-as Nagyszáláról, vagyis az avar kérdésről olyan adatok kerültek köztudatba, hogy kénytelen volt a kettős honfoglalás régészeti bebizonyítását megírni. A többit Fejér Albert megírja. Szeretettel üdvözlöm a Kőrösi Csoma Társaságot:

Paál Zoltán

 

000.png