Ki nekünk nem voltál lovagkori dáma:
eszmény, kit falhoz köt a csúcsíves ráma:
kit sosem néztünk, mint boldog barokk tündért:
Boldogasszony Anyánk, könyörögj népünkért!
kit sosem néztünk, mint boldog barokk tündért:
Boldogasszony Anyánk, könyörögj népünkért!
Ki nem hordtál merev infánsnő brokátot,
de élő palástod adták a Kárpátok
s Tisza, Duna, Hernád, Maros volt a zöldön
ezüst paszomántod: könyörülj e földön!
de élő palástod adták a Kárpátok
s Tisza, Duna, Hernád, Maros volt a zöldön
ezüst paszomántod: könyörülj e földön!
Ki közöttünk élő Nagyasszonyunk voltál,
mert nem fog le ráma, aranyruha oltár,
s elsőáldozóink csöpp zászlóin lengtél:
könyörögj e sok nevetgélő szentért!
mert nem fog le ráma, aranyruha oltár,
s elsőáldozóink csöpp zászlóin lengtél:
könyörögj e sok nevetgélő szentért!
Ki búcsús zászlókról nézted földjeinket
búzaszenteléskor szíved áldást hintett:
aki Istent szülvén szülni meg nem szűntél:
malaszt anyja, imádj magyar vetésünkért!
búzaszenteléskor szíved áldást hintett:
aki Istent szülvén szülni meg nem szűntél:
malaszt anyja, imádj magyar vetésünkért!
Márianosztrai kegykép
Kihez szentek, hősök szent tébolya illett,
mikor ott lebegtél, mint győzelmi ihlet
pápista, protestáns kuruc lobogókon:
könyörülj mi rajtunk kuruc utódokon!...
mikor ott lebegtél, mint győzelmi ihlet
pápista, protestáns kuruc lobogókon:
könyörülj mi rajtunk kuruc utódokon!...
Trianon-szabdalta ruhád még hiányos:
fohásszal foltozza szegény Magyar János.
Fertálynyi palástod könnyekkel gyöngyözött.
Boldogasszony Anyánk, varrá össze köntösöd!...
fohásszal foltozza szegény Magyar János.
Fertálynyi palástod könnyekkel gyöngyözött.
Boldogasszony Anyánk, varrá össze köntösöd!...
Mécs László
