2005 áprilisában hallottunk először a boszniai piramisokról. ”Most már az ötödiknél tartunk” - mondta Semir Osmanagic, az ásatás vezetője. Ezek a Nap, a Hold, a Sárkány, a Föld és a Szeretet piramisai. Ma már ezrek látogatják a Visoko fölötti feltárásokat, de a ”hivatalos” régészek többsége mégsem veszi komolyan a leleteket.
Osmanagic időt, pénzt, fáradtságot fektetett abba, hogy megismertesse a világgal a boszniai piramisokat. Texasból tért haza, hogy személyesen vezethesse az ásatásokat. Könyvbe foglalta össze az eddigi eredményeket, valamint feltevéseit. A könyv címe:” Bosanska piramida unca”. Korábbi írása a majákkal foglalkozik, akiket a Pleiades csillag csoportból származtat – Atlantiszon keresztül. A visokoi Nap piramist kb. 12.500 évesnek tartja. Szerinte a boszniai piramisok jelenléte, feltárása oda vezet, hogy Európa őstörténetét teljesen újra kell írni.
E kérdésben a végszót még nem lehet kimondani, hiszen a feltáró, kiértékelő munka folyik. Jelen pillanatban talán megfelelő lenne piramis hegyekről beszélni, melyeket emberkéz alakított azzá aminek ma látszanak.Kevesen beszélnek viszont arról, hogy visokoi lehet együttesnek magyar vonatkozása van. Az már bizonyított tény, hogy a piramis csoport alatt alagút rendszer húzódik. Többek közt az egyik alagút bejáratánál a falra magyar rovásjelek vannak karcolva-vésve. Ezek korát pontosan még nem ismerjük, de a jelek határozottan magyar rovásbetűk. Még homályos fénykép felvételek alapján is felismerhető a jelek nagy része. Ezek között vannak a következő magyar jelek (abc sorrendben): a rovás jeleket pótoljuk stb. (Ezek a B, C, J, Ö, P, R, S, U betűk.) Annak megállapítása, hogy mikor, s hogyan kerültek oda még nem ismert, s az sem, hogy kapcsolatban van e a piramisokkal, vagy későbbi keletkezésű. Ez a terület többször történelmi Magyarország részeként katonai őrvidék volt és egyidőben a manicheus eredetű keresztény bogumilok egyik működési területe. Kár hogy a bosnyákok elfelejtették ősi vallásukat és azt is, hogy ők nem szlávok. A bosnyákok javarésze besenyő eredetű.
”A besenyők történetét és eredetét illetően teljesen téves tanítások vannak forgalomban” - mondta Szilvay Gyula 1984-ben. Ő az egyik ősi besenyő család tagja, aki adatait édesapjától és Baróti Beke Dénestől az utolsó besenyő fővezérétől kapta. Egészen 1925-ig voltak törzsi összejöveteleik Budapesten, a IX .kerületi Páva utcában. Ott ismertették a besenyő nép múltját. A törzsi hagyományokat a Beke Tomja, Szilvai, Pető, Konkoly- Thege családok ápolták. A törzs története szerint ők nem hogy támadták volna Árpád hazatérő népét, hanem ők voltak a magyarság hátvédei. S mint hátvédek olyan jól teljesítették feladatukat, hogy Árpád nagyfejedelem, a besenyők vezéréhez adta saját leányát Ágacskát.
A besenyőket a sumér időkben KANGÁR (Kiengira) néven ismerték, majd idők múlásával egyik águkat ÚZ-nak nevezték. Kr.e. 53-ban a pártus-úz sereg verte meg a római Crassus csapatait. Az úz hadsereg élén Bisse vezér állt. Ettől kezdve az úzok győztes részét Bissenyi-Besenyő néven kezdték nevezni. Osmanagic talán nem tudja, hogy az ő neve a besenyők úz ágával kapcsolatos. Az úzok elkerültek a Kaukázus vidékére is, sőt távol keleten is megtaláljuk őket: ogúz = keleti úz. Magyarország több részén kaptak szállásbirtokot, (Úz völgy, Nándorfehérvár vidéke, Cegléd környéke, Miskolc mellett, Mátraverebély, Sopron, Bars megye stb.) Magyarország déli határőrvidékén telepedett meg jelentős részük, ez a mai Bosznia. Mindezt azért kellett megemlíteni, mert fontos tudni, hogy Bosznia lakosainak nagy része besenyő származású. Természetesen nem minden boszniai lakos besenyő, hiszen a török megszállás alatt, majd Mária Terézia idejében téridegen elemek is keveredtek közéjük. A török uralom tönkretette életvitelüket, gondolkodásukat; a pánszláv szervezők pedig nyelvüket, s öntudatukat. Valószínűleg ma már nagyon-nagyon kevés bosnyák tudja azt, hogy ők besenyő eredetűek.
Visoko besenyő terület; az eredeti besenyők pedig magyarok rokon népe. Mindez nem feltevés, hanem tény. Mindegy, hogy tetszik valakinek vagy sem! E száraz tények említése után, talán megengedhető bizonyos elmélet vizsgálata is. Ennek rövid összefoglalása a következő: a visokoi piramisok a 44° északi szélesség és a 18° keleti hosszúság metszés pontjai közelében találhatók (a mai beosztás szerint.) A régi időkben is volt hasonló jellegű jelzés; például az egyiptomiak részére a Nagy Piramis vidéke volt a 0°-0°, minden irányban. Ez ma 30°-30°. A mai keleti hosszúság 18.°-a mentén elindulva dél felé az Adriai tenger partján fekvő Dubrovnyik közelébe jutunk. Észak felé haladva a 18° közelében, attól jobbra találjuk többek között a következő helységeket: Nekcse, Siklós, Pécs, Mánfa, Mágócs, Siófok, Öskü, Komárom, Nyitra. Talán még ide sorolható a Balatonalmádi mellett fekvő Szentkirályszabadja is. Első látásra nem mond sokat e felsorolás. Viszont ha figyelembe vesszük azt a felfogást, mely szerint Földünk felszínén és a felszín alatt láthatatlan erővonalak futnak szinte minden irányba – akkor sok minden értelmet nyer. E vonalak mentén égi és földi erők áramlanak - mondja e feltevés - és ahol az erővonalak találkoznak ott fokozott erőkiáradás észlelhető. A régiek tudói ismerték e helyeket és oda szentélyt, templomot, várat, iskolát, vagy más fontos létesítményt helyeztek. Hazánkban is létezik több ilyen erővonal és erőhely, (sokan szeretik a szakrális kifejezést használni.) E helyeken többfajta erő nyilvánul meg: léteznek gyógyító, tisztító, erősítő, nyugtató, pihentető, a gondolkodást és tisztán látást segítő, beavató szent helyek. Úgy tűnik, hogy a 18.° hosszúsági vonal maga ilyen erő közvetítő jelzés, vagy pedig az erőcsatorna annak közelében, de vele párhuzamosan halad. Ha e feltevés igaz, akkor a felsorolt helységek nagy részénél erre vonatkozó létesítmény, tárgy, természeti megnyilvánulás létezhet. Kolostor, kápolna, templom, vár, hegy, domb, forrás, kút, öreg fa, különleges alakú szikla, liget, üde növényzet jelzi e fontos helyeket. Néha még műszerrel is kimutatható az erő jelenléte.
Az említett helységek közül Nekcsén lovagrend kolostorba, Siklóson vár; mellette Máriagyűd egyik legrégibb zarándokhelyünk, ahol kegytemplom, kolostor, gyógyforrás, szent kút jelzi a hely szent voltát, ahová már 1148 –előtt is zarándokoltak.Mánfán templom, Mágócson bencés kolostor, Öskün régi körtemplomunk ritka példánya látható. Szentkirályszabadján pedig a világ egyik legjobb ivóvize található. Pécsen a Ferences és Domonkos kolostoron kívül sok fontos hely létezik. Ne csodálkozzon senki, ha majd Pécs mellett piramis hegyet, ősi szentélyt, magyar rovásírás emléket találnak, mert ott van, csak fel kell tárni! A pécsi Havihegyen történt az a csodálatos esemény, hogy a Boldogasszony nyári hóeséssel mutatta meg egy építendő templom helyét. Pécs környékén már 318 körül virágzott a kereszténység egyik formája az u.n. Áriánusz kereszténység, mely közel állt az eredeti, ősi pártus-hun kereszténységhez. A gyönyörű székesegyház Szent István idejében épült, mégis bizonyos részei a pártus hatást őrzik. Pécs környéke a magyar ősvallás beavató helye volt.
Hasonló fontosságú Nyitra vidéke is. Itt már Szt. István előtt is létezett ősi, magyar keresztény templom. A nyitrai vár Szt. István egyik kedvenc helye volt és környékét is gyakran felkereste. Még az ő idejében is léteztek az itteni táltos-mágus kiképző iskolák, melyeket nem csak, hogy nem üldözött - hanem tevékenyen támogatott. Feltehetően itt is kell létezni piramis hegyeknek és magyar rovásírásos emlékeknek. Ha ez a feltevés sorozat igaz, akkor már talán nem is meglepő az a tény, hogy a Nyitra és Pécs közötti távolság hasonló a Pécs-Visoko közötti távolsághoz. Érthető, hiszen mindhárom fontos lelki központ volt az ősi időkben és a köztük lévő arányos távolságnak is jelentősége volt az áradó erdők hatáskifejtésnek szempontjából. E helyek nem csak erő közvetítő állomásként működtek, hanem maguk is erőfejlesztő központok voltak, mondanánk úgy is, hogy erő telepek. Részeit képezték annak az energia hálózatnak, mely az egész Kárpát-medencében és annak környékén működött. Ez az erő rendszer, illetve ennek egyenletes, folyamatos működése biztosította hazánk egész területének összhangját. Ez az összhang kiválóan alkalmas volt alkotó, építő gondolatok kifejlődésére és hatalmas szellemi és lelki műveltség kialakulására. Ezen a területen elődeink sok-sok évezreddel ezelőtt-az égiek segítségével-földi mennyországot tudtak létrehozni. Nem véletlenül mondták, hogy Magyarország - Tündérország. Visoko ennek volt déli végvára.
Az említett erőhálózat az egész Földet beborítja, de nem mindenütt egyformán nyilvánul meg. Több tényezőt kell figyelembe venni; ezek közül talán a következő négy a legfontosabb egy-egy területet vizsgálatánál:
1. Földrajzi fekvés,
2. Földtani szerkezet,
3. Évszakok (időjárás),
4. A hely lakosainak szellemi és lelki állapota.
Az áramló erő és egy területen létező élőlények között kölcsön hatás áll fenn, tehát befolyásolják egymást.Az áramlás szempontjából fontos tényező a föld szerkezetének összetétele. Vannak jó és kevésbé jó vezető kőzetek, rétegek. Bizonyos ásványok, kristályok fokozzák a kedvező hatást. A Magyarország alatti kristálymezők különlegesen jó körülményeket hoztak létre.Tárgyilagosan gondoljuk át azt a sok különlegességet amivel népünk hozzájárult a jobb emberi élet megteremtéséhez. Merjünk gondolni hazánk és népünk különlegességére. Merjünk gondolni végre a magyar termékek kiváló minőségére. A magyar búza mindig világhírű volt. Gyümölcseink: alma, körte, szilva, sárga barack, őszibarack, szőlő, dinnye stb. mind kitűnt ízével zamatával. Sorolhatnánk boraink kitűnő minőségét is. Gondoljunk a magyar állatfajták kiváló tulajdonságaira. Elég, ha csak felsorolunk néhányat: puli, komondor, kuvasz, vizsla, kopó, pumi… emlékezzünk, hogy mit mondott az öreg pásztor: „ A puli nem kutya, az puli!” Aki valaha látott szürke marhát az tudja, hogy ritka, különleges lényeket látott. Birka fajtáink, malacaink, lovaink kiváló tulajdonságai mindenki előtt ismeretesek. Szellemi termékeink, találmányaink sorra gazdagítja az emberiséget. Magyarországról kikerült nagyságok, tudósok, zeneszerzők, építészek, orvosok stb. az élet szinte minden területén kiemelkedőt alkottak.Gondoljunk sportolóink kiváló, áldozatos helytállására. Csodákat műveltek minden lényeges sportban. Népdalaink, népművészetünk, énekeseink tették szebbé a világot. Festőink, szobrászaink halhatatlan alkotásai ma is méltó követi népünknek. Mindezek létrejöttében, kialakításában sok tényező játszott szerepet, származástani és egyéb feltételek mellett ott van az a csodálatos hatású erőtér is, amellyel történelmi Magyarország területe és a Kárpátok környéke rendelkezik. A magyar megújulás kérdése elsősorban lelki és szellemi. A saját magunk (valódi énünk) megtalálása, fejlesztése, az Isteni Úton való haladás, valamint a magyar testvériség megteremtése vezet egy jobb jövő felé. Ez a felemelkedés útja. Ezen a téren irányt mutat ”Atilla király üzenete” (mely megtalálható a Magvető időszaki kiadványunk 3. számában.)
Hagyományaink megismerése, eltitkolt történelmünk feltárása segíthet megtalálni önmagunkat. A visokoi lelet csoport is része lehet ennek, ha az itt összefoglalt feltevés sorozat helyes. Tárgyilagosan kell foglalkozni a kérdéssel és az igazság előbb-utóbb kiderül. Még beszélni kellene a piramisokkal kapcsolatban a Kárpát-medence és környékének arany-koráról, mely sok ezer évvel ezelőtt ejtette ámulatba az akkori világot. Ezen a földön testi, lelki és szellemi összhangban éltek az emberek - hosszú-hosszú életkort. Ahol nem ismerték a bűnözést, s ahová idegen halandó nem juthatott be. Erről a kérdésről most csak annyit, hogy ennek a szent földnek lakosait ők ”áldott népnek”, „boldog népnek” nevezték, akik az Ister folyó mellett laktak és Herkules eljutott hozzájuk. A régi görög nyelvben az áldott, a boldog kifejezésre azt a szót használták, hogy MAKAR. Ilyen nevű nép csak egy létezik a Földön…
A visokoi piramis-hegyekről messzire látni tehát nézzünk, vizsgálódjunk és végre lássunk is!
Orosz László