Örökkévaló Isten
Örökkévaló Isten, akinek tetszett, hogy elhívj bennünket magyar népedbe, leborulunk előtted. Hozzád fordulunk a Te szent had, a Jézus Krisztus ígéretébe kapaszkodva, aki azt mondta, hogy ha valamit kérünk az Ő nevében, Te megadod azt.
Ó Istenünk, engedd meg, hogy eléd hozzuk azt a mindig friss, de most még elemibb erővel égető bánatunkat: hazánk, népünk tragédiáját. Hallgasd meg könyörülő füllel panaszunkat és jobb jövőért való könyörgésünket!
Igazságos Isten, Te tudod, hogy mindig Érted s az igazságért harcoltunk! Te tudod, hogy milyen nagy véráldozattal szereztük és tartottuk meg ezer éven keresztül azt a drága földet, melyet számunkra kijelöltél. Te tudod, hogy jó szívvel fogadtuk be azokat az idegeneket, akik nálunk kerestek menedéket, kenyeret, megélhetést, vagy emberibb életformát. Te tudod, hogy az Európát fenyegető áramlatoknak mi álltunk ellent, s mi véreztünk el más nemzetek boldogulásáért. Mi véreztünk, míg a hazánk területére befogadott nemzetiségek békében éltek és szaporodtak, úgyannyira, hogy a végén már nemzetek lettek a nemzetben, s maguknak követelték véráztatta földjeinket. Te tudod azt is, hogy most 70 esztendeje a Sötétség hatalmával szövetkezve történelemhamisítással, ellenünk való hazug és csalárd rágalmakkal elérték, hogy országunk nagy részét elrabolhassák tőlünk, és testvéreinket igájukba kényszerítsék. A Gonoszság és Hazugság győzött most 70 esztendeje, s testvéreink tőlünk elszakítva szenvednek azóta.
Most újra felemeljük szavunkat a népünket ért igazságtalansággal szemben. Ó Istenünk, légy velünk ebben a küzdelemben! Hogy az irántad való hűségben megújulva harcolhassunk Érted továbbra is, mint a Te néped.
Szabadítsd fel a mi szegény hazánkat, hozd vissza hozzánk idegen uralom alatt szenvedő véreinket. Kérünk Téged, adj igaz bírákat ennek a világnak, hogy a nemzetünkre szórt rágalom véget érjen, s az igaz ügy diadalra jusson!
Édes jó Istenünk, állítsd vissza nagy kegyelmedből a tökéletes egységű Nagy Magyarországot, s add, hogy népessége tiszta magyar legyen. Az idegen nemzetiségek találjanak bennünk barátokra, testvérekre, ha magyarokká akarnak válni, - de ha továbbra is gyalázkodó, ellenséges érzülettel viseltetnek ellenünk, akkor hagyják el országunkat, ahol csak vendég- vagy menedékjoguk lehet. Menjenek békével saját hazájukba, ezeréves halárainkon túlra.
Minket pedig erősíts meg Istenünk, növelj meg bennünket számban és hatalomban, Irántad és egymás iránti szeretetben, hűségben! Adj nekünk sok-sok magyar gyereket, s olyan rokon népek menekültjeit vezesd hozzánk, akik boldogan olvadnak be népünkbe, s büszkék lesznek rá, hogy gyermekeik és unokáik magyarok lehetnek!
A Te szent Fiad, a Jézus Krisztus nevében kérünk, hallgasd meg imádságunkat. Igazságtevő hatalmad szégyenítse meg azokat, akik nem hisznek az imádság erejében, s kishitűségükben azt állítják, hogy hiába a mi imádkozásunk az ellenség propagandájával és hazugságaival szemben. Mi hiszünk az imádság, a Hit erejében, Jézus Krisztus szavában. Hisszük, hogy a Te akaratod a Végső Akarat. Hisszük, hogy visszaállíthatod számunkra a mi régi, szép és hatalmas Nagy Magyarországunkat, s meg is teszed, ha mi ezért állhatatosan és híven könyörgünk Hozzád a Te szent fiad, a Jézus Krisztus nevében.
Istenünk, ne feledkezz meg rólunk és kérésünkről, ne szégyenítsd meg reménységünket Benned, és az Igazságban való hitünket. Elégeld meg magyar néped szenvedését, szolgáltass számára igazságot, és add meg neki a boldogabb jövendőt! A Jézus Krisztus nevében kérjük Tőled Atyánk, - Ámen.
Idegenek véleménye a trianoni szerződésről
Lloyd George (a békediktátum angol aláírója):„
Az egész dokumentáció, amelyet szövetségeseink a béketárgyalások alatt rendelkezésünkre bocsájtottak, csaló és hazug volt. Mi is hamis alapon határoztunk.”
Lord Newton (a Lordok Házának tagja, Anglia)
„Romániát, Csehszlovákiát és Jugoszláviát kivéve, az egész Európa kezdi belátni a trianoni egyezmény igazságtalanságágait. Legfőbb ideje volna már Magyarország sorsát bölcsen és békésen elintézni.”
Lord Sydemann (a Lordok Házának tagja):
„ Engem mindig az döbbentett meg, hogy vajon milyen befolyás következtében részesült ilyen kegyetlen eljárásban az az egyetlen fél, amely nem volt felelős a világháborúért. Talán egyszer napfényre kerül az igazság.”
Edgar Wallace (író, London):
„Erélyes híve vagyok minden olyan lépésnek, amely felszabadítja Magyarországot annak az igazságtalanságnak elviselhetetlen terhe alól, amely alatt sínylődik.”
Pearce Higgins (egyetemi tanár, Cambridge):
„Nem kételkedek benne, hogy eljön az alkalmas pillanat a békeszerződés revíziójára.”
Conti (egyetemi tanár, Olaszország):
„A háború utáni helyzet károsabb volt Magyarországra – magánál a háborúnál. Hogy ezt jóvá kell tenni, az kétségtelen.”
Louis Duval Arnold (párizsi képviselő):
„A művelt Nyugatnak nem szabad ilyen határokat megtűrnie.”
Cherfis (tábornok, író, Franciaország):
„A trianoni béke, amelyet tudatlan, sőt talán rosszindulatú politikusok csináltak, valóságos szégyen rájuk nézve. Igazságtalan és képtelen intézkedéseket tartalmaz. Magyarország története századokon át tele van dicsőséggel, s tudjuk, hogy védőbástyája volt a kereszténységnek a török ellen, és ezért megérdemelte volna, hogy ne csonkítsák meg. Ezt a békeszerződést meg kell és meg fogják változtatni.”
Pozzi (francia szakértő, aki jelen volt a tárgyalásokon):
„Pasics, Masarik és Bratianu, de különösen Wilson és Clemenceau olyan játékot játszottak, amely egykor a világtörténelem szégyene lesz.”
Lenin: „Trianonban útonállók, gyilkosok diktálták a békét.”
Mitterand: „Ami Trianonban történt, az mocskos dolog volt.”
Minden szerződés megváltoztatható
„… Lord Halifax október 24-én Edinburghban tartott beszédében kijelentette, kormánya elismeri, hogy Magyarországnak jogos követelései vannak, s reméli, hogy békés tárgyalások útján lesznek kielégíthetők…”
Neville Chamberlain levele Horthy kormányzóhoz
„… A túlnyomóan magyarlakta területek visszaadásáról, igenis lehet tárgyalni, de természetesen csak megfelelő feltételek mellett…”
Masaryk nyilatkozata (Pályi Endre előtt)
„… Sohasem titkoltam, hogy a békeegyezmények és különösen Európa új felosztásának műve nem minden részletében tökéletes. Bizonyos kiigazítás részleteiről lehet tárgyalni…”
Masaryk, (1927. október 28.)
„…Közép-Európa mai állapota természetellenes, és józanésszel nem tekinthető véglegesnek. A jövőben, mihelyt eljön rá a kedvező pillanat, elengedhetetlenül szükséges lesz, hogy ott a természeti törvényeknek megfelelő egyensúlyt helyreállítsák, ami Európa szempontjából is nélkülözhetetlenül fontos…”
Yves de Daruvár (1969)
A trianoni RABLÓPARANCS első MÓDOSÍTÁSA 1921. december 14-15 -én történt, amikor is Sopron városában és nyolc környező községben népszavazást engedélyeztek (a Velencei Szerződés alapján). A szavazás eredményeként KERÜLT VISSZA SOPRON ÉS KÖRNYÉKE MAGYARORSZÁGHOZ. Ezért kapta Sopron „a Hűség Városa” elnevezést.
„… a határok megváltoztathatók a nemzetközi törvények figyelembe vételével, békés úton szerződések által..."
A Helsinki Szerződés szövegéből (aláírva 1976. augusztus 1-jén)