00

 

I. Rákóczi Ferenc özvegye Zrínyi Ilona, férje elvesztése után, 1682-ben férjhez ment Thököly Imre kuruc fejedelemhez. A törökök 1685-ben foglyul ejtették Thökölyt, az osztrákok pedig sorra foglalták el a magyar várakat. Zrínyi Ilona gyermekeivel: a tízéves Ferkóval és a tizenkét éves Juliával Munkács várában éltek. 1685 novem-berében az osztrákok körül-zárták a várat és megadásra szólították fel a védõket. Munkács vára azonban ellenállt, Zrínyi Ilona maga vezette a védelmi harcot. Caprara ostromágyúkkal fenyegetõzve a vár feladására szólította fel

ZrinyiIlona.pngZrínyi Ilonát. A bátor asszony levélben válaszolt: ,,Én mint I. Rákóczi Ferencz fejedelem árváinak anyja vontam meg magamat gyermekeimmel ezeknek várában, melyet mint örökségünket, köteles vagyok számukra megótalmazni, ha megtámadtatik. Sem én, sem kiskorú, ártatlan gyermekeim nem vétettünk semmit a császárnak; miért foglalják el mégis várainkat egymás után? Én nem ellenségeskedem senkivel, de a bántóknak ellentállok; s ha a császár fegyvereit egy nõ és gyenge árvák ellen fogják fordítani: nem hiszem, hogy az ilyentén harc akár Õ Felségének, akár tábornokainak valami nagy dicsõségére válnék ! Kérem tehát a tábornagy urat: szünjék meg háborgatni Munkácsot ? Ha pedig e kérelemre nem hallgat: hát tudja meg, hogy engemet, bár gyönge asszonyt, sem többi várainknak eléveszte, sem az ostrom félelme nem képes. Arra kényszeríteni, hogy megfelejtkezzem arról, amivel gyermekeimnek tartozom.”Munkács vára ellenállt és visszaverte a támadásokat. Zrínyi Ilona maga vezette a védelmi harcot. Az osztrákok lõtték a várat, de a védõk hõsiesen kitartottak –kb. két éven át. Végül is az ellenség sikertelenül elvonult 1687. április 28-án, ez a Munkácsi Gyõzelem Napja amikor is Zrínyi Ilona vezetésével a hõs várvédõk diadalmaskodtak. Errõl így számol be férjének május 5-én: ,,Írhatom Kegyelmednek, édes szívem, Uram: Isten csodálatosképpen megtartott… Az torony és az felsõ házak oda vannak… de az mind semmi ilyen rettenetes ítélethez képest ! Vigasztalásunkra: szemünk láttára sok kárával volt az ellenség; igen kevés lövést töttek hiába a várbul, -omlott olykor sorján a német !… Senki sem engemet, sem két gyermekeimet megijedt állapottal bizony nem látta; valamint eleim: úgy voltunk készen fejünk fennállatáig a várat megtartani életünk letételével. Lássa immár, kikkel tett föl az ellenség: ha asszony, ember vagyok is: Munkácson meg mertem várni õket, vigyék hírét máshová is!…”

A hõslelkű édesanya, aki megvédte gyermekeit, szeretõ gyengédséggel számol be róluk férjének, 1687. május 22-én, Júlia napján:

,,Isten soha ne adjon anyának jobb gyermekeket, mint ezek még eddig az ideig voltak; mert soha nem tapasztaltam egyebet bennök az igaz szeretetnél és engedelmességnél hozzám, semminemû változásokban. Egymáshoz igaz atyafi-szeretettel voltanak; ha tovább is hozzám és az én édes Uramhoz abban megmaradnak: vesznek jutalmat mitõlünk, az Istentõl áldást, s adnak jó példát az világ fiainak.”

 

Zrínyi Ilona leveleiből, 1687

 

000.png

 

Családhoz, nemzethez tartozni a Teremtõ gondolata….....

Úgy neveltek bennünket, hogy a mi nemzedékünk dolga lesz rendbe tenni, amit az apák nemzedéke elrontott: Trianon csorbáját kiköszörülni, s a harmadára zsugorodott hazát visszaszerezni régi nagyságában s fényében… Nem siralomvölgybe és völgyre lettünk teremtve, hanem arra kaptuk a létet, hogy megvalósítsuk az ember személyes jogait tiszteletben tartó és emberhez méltó társadalmat, azaz Isten földi országát. A Jézust követés nem cellába nyomorított elvonatkozás és elmenekülés a valóságos családi és társadalmi gondok elõl. A Jézus-követés nem aszketikai értelmû tökéletesség kergetés. A Jézus-követés elkötelezettség a család és a társadalom valóságos problémáinak jézusi megoldása iránt…. Naponként kell akar- nunk, hogy a meglátott igazságok fényében s azoktól meghatározottan minél több szeretetet rakjunk le a házasság, a család s az azon túli, akár kisközösségi –egyházi, akár munka-viszonybeli és egyéb társadalmi életünk beágyazott- ságának asztalára… Újuljon meg érzelem- világunk abból a kultúrából, amelyet évezredek formáltak a miénkké s amelyet, ha ajkunk csókjával megérintünk, erõk mozgósulhatnak bennünk az Ország szolgálatára. Szívet dobogtató s energiákat felszabadító erõk !… A nemzeti lét egyedül a társadalmat, nemzetet alkotó egyének világszemléletén, erkölcsén fordul. A magyar jövõ mindenekelõtt azon fordul, hogy lesz-e a jövõben magyar. A társadalom életében elsõ helyen a puszta létezés áll. De második helyen az következik, hogy akit életre hívtak, az élni is tudjon. Istennek a képére és hasonlatosságára lettünk mi, emberek megteremtve. Az ember ,,istenarcú” lény, ezért képes a szeretetre. A bûnnel az ember löki el magát Istentõl, de Isten nem hagyja el az embert.

Isten nem tartozik egyetlen néphez sem, Õ az emberhez tartozik, a szeretõ emberhez; nem egyetlen fajhoz, nemzethez, osztályhoz. Nekünk kell mindannyiunknak Hozzá tartoznunk magatartásunk által…

Részletek Bulányi György: Ópusztaszer c. írásából, 1991

 

000.png

 

Sumér elõdeink gondolkodói a Kr. elõtti harmadik évezredben kifejtettek jónéhány olyan bölcseleti és vallási fogalmat, melyek lényegesen hatottak a sok õsi vallásra. A világ eredetérõl és élet megnyilvánulásának a módjáról gondolkodtak és olyan magaslatokon szárnyaltak ezen a téren, hogy tanaik a régi világ felfogásának alapvetõ tanításává lettek. Sõt azt kell mondanunk, hogy sok vallás, többek között a Zoroastriánizmus és Jézus tanítása ennek az õs Isten szemléletnek a változatai, különbözõ hajtásai. Az isteni ,,kijelentés” világos tana ez, hallgatva akár a csillagos ég törvényére, a természet életmegnyilvánulásaira, akár az emberi érzések csapongására… amit minden kor embere egyformán megérthet és alkalmazhat. Az élet megnyilvánulásaiból a Teremtõre következtetni nem nehéz dolog és ugyancsak mindegy, hogy azt mondjuk: az ember így a maga képére alkotja Istenét, vagy hogy az Isten a saját képére formálta az embert. Egy meghatározott és zárt világnak a ,,része” az ember és csakis azokkal a képekkel és jelképekkel képes gondolkodni, amik ,,azonosak” saját lényével és világával. A tény az, hogy az ember nem léphet ki önmagából, érzésvilágából; de az ebben öntudatosított észrevételek és benyomások igenis ,,tudásnak”, vagy ,,ismeretnek” nevezhetõk a természet és a teremtõjének a milyenségét illetõen.Tertullian egyházatya szerint: a véges nem foghatja fel a végtelen mibenlétét.

Kecskeméthy László, ref. Lelkész, 1972

 

000.png

 

A mindennapi élet küzdelmei között néha-néha feltör a sóhaj lelkünk legmélyéről: - „hát ez lenne az élet?”... Hát valóban: 

  • Mi az élet?
  • Ki vagyok én?
  • Miért vagyok itt ?
  • Honnan jöttem?
  • Hová megyek?
  • Mi a boldogság?
  • Mi a hosszú élet titka?
kérdezi a gondolkodó egyén. De csak a gondolkodó, mert a „szoktatott” (idomított) személynek már eszébe sem jutnak a kérdések, vagy ha igen akkor elhessegeti azokat, hogy neki mindegy! A „fogyasztói társadalom” elszürkíti az egyéniséget ugyanúgy, mint az „-izmusok” és a „kráciák”. Mindezek tömegembert hoznak létre, akit csak a ma érdekel, mert a mindennapok küzdelmeibe besüppedve elfásul, sok esetben eldurvul. Aki már szinte senkiben és semmiben nem hisz, mert oly sokszor becsapták, kihasználták. Tehát csak az érdekli, hogy fennmaradjon, az hogy legyen mit enni, inni. Ha az megvan, akkor az, hogy mit lehet még összekaparni. Ez a küszködők oldala. A másik oldalon vannak a harácsolók, az élvezet hajhászók, a kapzsiak, akiknek semmi sem elég; akik mindent és mindenből egyre többet akarnak. Akik mindenkin átgázolnak, akik számára az Isten, Haza, Család idegen fogalmak. Számukra csak az „ÉN” számit, senki és semmi más. Az emberek jelentős része e két fő csoportba tartozik. Ők a körülmények, vagy vágyaik rabszolgáivá váltak. Értékrendszerüket a látszatvalóság határozza meg. Ezt tévesztik össze az élettel. Hát csak ennyi lenne az élet? Mindenki élete részleteiben más és más. A születés, a növekedés, a játszás, az iskola, a munka, a házasság, a család, az öregkor az élet természetes jelenségei. Hát ennyi lenne az egész? Ennyi is, de lehet sokkal több is, mert egy időrendi felsorolás magában nem mond sokat, mert csak a szakaszok neveit, tehát a formát említi, de nem a bennük lévő tartalmat, és a tartalom minőségét. A család meghitt melege, az alkotás öröme, a természet szépsége, a gyermekeink mosolya, a jól végzett hasznos munka felemelő érzése, az Isten kegyelme, a szeretet, a segítőkészség és sok más fontos tényező teszi teljessé az emberi életet. Nagyon jelentős mértékben tőlünk függ, hogy az adott formát milyen tartalommal töltjük meg. Ezt elsősorban gondolkodásunk befolyásolja; gondolkodásunk alakítja jellemünket, jellemünk és magatartásunk pedig életünket.
2500 évvel ezelőtt egy szittya-magyar bölcs mondta: „
"Az ember sorsa jellemében van"
Ezt a szittya-magyar tanítást erősítette meg Jézus kétezer éve, amikor igy folytatta elődeinek gondolatát: „Változtasd meg gondolkodásod és megváltozik életed!”
 
Az ősmagyar bölcsek mind azt hangsúlyozták, hogy :
„AZ ÉLET OLYAN AMILYENNÉ TESZED!” Régen az egyik híres szobrászt megkérdezték, hogy csodálatos alkotásainak mi a titka. A művész kérdéssel válaszolt: 
  • Látod azt a szikladarabot? 
  • Igen, látom. Hangzott a válasz.
  • Mondd el, hogy mit látsz!
  • Látok egy hatalmas kődarabot.
  • Na látod itt van a titok nyitja:
ebben a sziklakőben már megláttam azt az angyalt, akit nekem kell kiszabadítanom. Ennyi az egész – hangzott a felelet – a többi már csak türelmes, kitartó munka. A sziklakő a mi esetünkben jelképesen az a közeg, amiből életünket kell kialakítanunk, megformáznunk. Ehhez szükséges tiszta látásmód, emelkedett lelkület, jó szerszámok és kitartó munka. Magyar Testvér! Légy saját életed mestere, légy te a nagy művész és a kapott anyagból hozd létre a legcsodálatosabb alkotást. Te gondolkodó, alkotó magyar vagy, légy az élet kiváló művésze.
Légy az aki lehetnél! Légy az ami lehetnél! Emelkedj ki a kötöttségeidből, lelked szabad. A lelki út vezet az örök igazsághoz, s a boldogabb teremtő élethez.
 
Ismerd meg önmagad. Fedezd fel a benned rejlő isteni erőket.
Fejleszd képességeid, légy az égiek munkatársa.
Élj egészségesen, szabadulj meg a káros szenvedélyektől.
Kerüljük az Istenkáromlást és a közönséges beszédet.
Énekelj léleképítő dalokat (magyar népdalt, stb.)
Hallgass magasztos, szép zenét.
Imádkozz, elmélkedj, legalább naponta.
Mindenben keresd a szépet és a jót.
Tanulj meg mosolyogni.
Gondozd családod és segítsd népedet.
 Hazádnak szüksége van terád, hiszen a Magyar Nemzet fontos alkotórésze vagy. Minden nép és nemzet minősége, ereje az azt alkotó egyedek minőségétől, erejétől függ. Ha az igazság és a teremtő élet útját választod, akkor erős kitartásra és nagy önfegyelemre lesz szükséged, de boldogabb leszel. Talán nem lesz könnyebb életed, de saját erőid tudatosodásával és az égi erők bekapcsolásával jobban oldod meg a felmerülő kérdéseket. Életed nem a rettegés és a közöny végletei között fog sínylődni, hanem az Istentudatú ember szerény magabiztonságával nézel a jövőbe. Életed és környezeted élete tartalmasabbá válik, értelme lesz sok mindennek. Szürke fogyasztóból alkotó magyarrá váltál.
 Illyés Gyula szerint:
"„...magyar az, aki szembenéz a nép bajaival: a nemzet fejlődésének akadályaival. Aki a szabadságot ma is minden téren meg akarja valósítani. Aki a népnek műveltséget, egészséget, jólétet akar. Aki a földművesnek földet és méltó hasznot, a munkásnak méltó bért, mindenkinek emberi bánásmódot kíván... Aki egy nyomorult, éhező vagy jogfosztott láttán saját magát is sértve érzi, emberi, magyari mivoltában. Magyar .….az, aki nem bírja a homályt, sem a börtönben, sem a gondolatban.…. Magyar az, aki az értelmet szereti. Minden nép közösség. Jó magyar az, aki emberi, jó tagja a magyar közösségnek."
”Útkereső Magyar Testvér! Sok a tennivaló, de nem vagy egyedül. Ma már ezer és ezer magyar mondja Kodály Zoltánnal, hogy: "„Az idők a honfoglaló lélek újjászületését követelik!”" Ebben a lelki újjászületésben, felemelkedésben akar segíteni – a vallás különleges adottságaival – az Ősmagyar Egyház:
  • Hogy senki ne tudja elszigetelni a magyar népet Istenétől.
  • Hogy a magyar nép végre otthon lehessen saját hazájában.
  • Hogy egyre több egészséges magyar gyermek születhessen.
  • Hogy felismerje a másik magyarban lelki testvérét.
  • Hogy közelebb hozza egymáshoz a magyarral rokon népeket, ezzel segítve a megértést, egymás megbecsülését és a békét.
  • Hogy szabadon, imával, elmélkedéssel, egészséges életmóddal, tiszta gondolkodással, szorgalmas alkotó munkával építhesse a maga és családja számára drága magyar népünk minden egyes tagja a jobb és boldogabb jövendőt.
Mindezt erős elhatározással, tiszta szándékkal, kemény akarattal, önzetlen, békés, isteni szeretettel kívánja elérni. Ahogy napról napra kerülnek elő csodálatos elődeink szent tanításai, üzenetei, úgy látjuk egyre tisztábban a magyar nép hivatását, rendeltetését: példát mutatni, s a megtalált úton az irányt jelezni minden nép számára. Tudni, hogy az Igazság egy, s ha minden nép és nemzet a saját egyénisége, adottsága szerint járhatja a Mindenható Istenhez vezető utat, akkor jobban tudja teljesíteni földi feladatát.
Mivel a Teremtő Isten minket magyarnak teremtett, s mivel lelkünk, gondolkodásunk magyar, ezért az Ő akaratát teljesítve valljuk és éljük ősi magyar hitünket, mely vallás az életünk minden területét átitató, teljes életszemlélet, életmód és erő, melynek látható megnyilvánulása az isteni úton való haladás. Eredménye pedig az emelkedett lelkületű, egészséges, alkotó magyar, a kiegyensúlyozottabb, szorgalmas, boldogabb társadalom és biztonságosabb, reményteljes jövendő. Az Ősmagyar Egyház követője, mindent Isten nagyobb dicsőségére, hazája, családja javára és a sajátmaga felemelésére tesz. Az egyén képességeinek teljes kibontakoztatása, a család megerősitése, a nemzet érdekeinek védelme, az Istenhez fűződő kapcsolataink javitása vezet a felemelkedéshez.
MI TEHÁT AZ ŐSMAGYAR EGYHÁZ? Az Ősmagyar Egyház az égből áradó isteni szeretet testvéri gyülekezete.
ALAPTÉTELÜNK: - Az ember Isten gyermeke! Mégpedig olyan mértékben, amilyen mértékben végzi földi küldetését a Mindenható érdekében! Magyar Testvér! Emlékezz arra és soha ne feledd, hogy égi eredetű földi küldetésed van. Ennek tudatosodása döntő lehet életedben. E felfogás határozza meg feladatainkat, kötelezettségeinket és jogainkat.
Mivel minket az Isten magyarnak teremtett, azért hirdetjük a Magyar Testvériséget. Hiszünk abban, hogy e szemlélet tudatosítása jótékony hatást vált ki az egyén fejlődésében ugyanúgy, mint a nemzet közösségének tökéletesedésében és az egész emberiség felemelkedésében. Az Istenhez és az egymáshoz való tartozás tudata szerény, magabiztos, alkotó, derűs egyéniséget fejleszt ki, mely az eredményes, áldott emberi élet alapja és az egész világ békéjének biztosítéka. Minden isteni teremtmény bizonyos adottságokkal, képességekkel születik, ezek javítása, fejlesztése, tökéletesítése, teljes kibontakoztatása az egyéni és a nemzeti lét legfontosabb feladatai közé tartozik. Az élet szebbé, jobbá tétele mindannyiunk egyetemes kötelessége.
Az eszményi társadalom az, amelynek középpontjában az Isten, a Haza és a Család áll. Ez a kiegyensúlyozott, eredményes, boldog és egészséges nemzet kifejlesztésének alapkövetelménye. Mindezt szem előtt tartva követjük bölcs elődeink sok évezredes, magasztos tanításait, melyek örökérvényű igazságai mutatják az utat egy jobb jövő felé, melynek szilárd alapja a ma végzett kitartó, okos munka.
 
Orosz László

 

000.png