A hőslelkű anya levele
I. Rákóczi Ferenc özvegye Zrínyi Ilona, férje elvesztése után, 1682-ben férjhez ment Thököly Imre kuruc fejedelemhez. A törökök 1685-ben foglyul ejtették Thökölyt, az osztrákok pedig sorra foglalták el a magyar várakat. Zrínyi Ilona gyermekeivel: a tízéves Ferkóval és a tizenkét éves Juliával Munkács várában éltek. 1685 novem-berében az osztrákok körül-zárták a várat és megadásra szólították fel a védõket. Munkács vára azonban ellenállt, Zrínyi Ilona maga vezette a védelmi harcot. Caprara ostromágyúkkal fenyegetõzve a vár feladására szólította fel
Zrínyi Ilonát. A bátor asszony levélben válaszolt: ,,Én mint I. Rákóczi Ferencz fejedelem árváinak anyja vontam meg magamat gyermekeimmel ezeknek várában, melyet mint örökségünket, köteles vagyok számukra megótalmazni, ha megtámadtatik. Sem én, sem kiskorú, ártatlan gyermekeim nem vétettünk semmit a császárnak; miért foglalják el mégis várainkat egymás után? Én nem ellenségeskedem senkivel, de a bántóknak ellentállok; s ha a császár fegyvereit egy nõ és gyenge árvák ellen fogják fordítani: nem hiszem, hogy az ilyentén harc akár Õ Felségének, akár tábornokainak valami nagy dicsõségére válnék ! Kérem tehát a tábornagy urat: szünjék meg háborgatni Munkácsot ? Ha pedig e kérelemre nem hallgat: hát tudja meg, hogy engemet, bár gyönge asszonyt, sem többi várainknak eléveszte, sem az ostrom félelme nem képes. Arra kényszeríteni, hogy megfelejtkezzem arról, amivel gyermekeimnek tartozom.Munkács vára ellenállt és visszaverte a támadásokat. Zrínyi Ilona maga vezette a védelmi harcot. Az osztrákok lõtték a várat, de a védõk hõsiesen kitartottak kb. két éven át. Végül is az ellenség sikertelenül elvonult 1687. április 28-án, ez a Munkácsi Gyõzelem Napja amikor is Zrínyi Ilona vezetésével a hõs várvédõk diadalmaskodtak. Errõl így számol be férjének május 5-én: ,,Írhatom Kegyelmednek, édes szívem, Uram: Isten csodálatosképpen megtartott Az torony és az felsõ házak oda vannak de az mind semmi ilyen rettenetes ítélethez képest ! Vigasztalásunkra: szemünk láttára sok kárával volt az ellenség; igen kevés lövést töttek hiába a várbul, -omlott olykor sorján a német ! Senki sem engemet, sem két gyermekeimet megijedt állapottal bizony nem látta; valamint eleim: úgy voltunk készen fejünk fennállatáig a várat megtartani életünk letételével. Lássa immár, kikkel tett föl az ellenség: ha asszony, ember vagyok is: Munkácson meg mertem várni õket, vigyék hírét máshová is!
A hõslelkű édesanya, aki megvédte gyermekeit, szeretõ gyengédséggel számol be róluk férjének, 1687. május 22-én, Júlia napján:
,,Isten soha ne adjon anyának jobb gyermekeket, mint ezek még eddig az ideig voltak; mert soha nem tapasztaltam egyebet bennök az igaz szeretetnél és engedelmességnél hozzám, semminemû változásokban. Egymáshoz igaz atyafi-szeretettel voltanak; ha tovább is hozzám és az én édes Uramhoz abban megmaradnak: vesznek jutalmat mitõlünk, az Istentõl áldást, s adnak jó példát az világ fiainak.
Zrínyi Ilona leveleiből, 1687
Élni
Családhoz, nemzethez tartozni a Teremtõ gondolata .....
Úgy neveltek bennünket, hogy a mi nemzedékünk dolga lesz rendbe tenni, amit az apák nemzedéke elrontott: Trianon csorbáját kiköszörülni, s a harmadára zsugorodott hazát visszaszerezni régi nagyságában s fényében Nem siralomvölgybe és völgyre lettünk teremtve, hanem arra kaptuk a létet, hogy megvalósítsuk az ember személyes jogait tiszteletben tartó és emberhez méltó társadalmat, azaz Isten földi országát. A Jézust követés nem cellába nyomorított elvonatkozás és elmenekülés a valóságos családi és társadalmi gondok elõl. A Jézus-követés nem aszketikai értelmû tökéletesség kergetés. A Jézus-követés elkötelezettség a család és a társadalom valóságos problémáinak jézusi megoldása iránt . Naponként kell akar- nunk, hogy a meglátott igazságok fényében s azoktól meghatározottan minél több szeretetet rakjunk le a házasság, a család s az azon túli, akár kisközösségi egyházi, akár munka-viszonybeli és egyéb társadalmi életünk beágyazott- ságának asztalára Újuljon meg érzelem- világunk abból a kultúrából, amelyet évezredek formáltak a miénkké s amelyet, ha ajkunk csókjával megérintünk, erõk mozgósulhatnak bennünk az Ország szolgálatára. Szívet dobogtató s energiákat felszabadító erõk ! A nemzeti lét egyedül a társadalmat, nemzetet alkotó egyének világszemléletén, erkölcsén fordul. A magyar jövõ mindenekelõtt azon fordul, hogy lesz-e a jövõben magyar. A társadalom életében elsõ helyen a puszta létezés áll. De második helyen az következik, hogy akit életre hívtak, az élni is tudjon. Istennek a képére és hasonlatosságára lettünk mi, emberek megteremtve. Az ember ,,istenarcú lény, ezért képes a szeretetre. A bûnnel az ember löki el magát Istentõl, de Isten nem hagyja el az embert.
Isten nem tartozik egyetlen néphez sem, Õ az emberhez tartozik, a szeretõ emberhez; nem egyetlen fajhoz, nemzethez, osztályhoz. Nekünk kell mindannyiunknak Hozzá tartoznunk magatartásunk által
Részletek Bulányi György: Ópusztaszer c. írásából, 1991
Az Isten ismerete
Sumér elõdeink gondolkodói a Kr. elõtti harmadik évezredben kifejtettek jónéhány olyan bölcseleti és vallási fogalmat, melyek lényegesen hatottak a sok õsi vallásra. A világ eredetérõl és élet megnyilvánulásának a módjáról gondolkodtak és olyan magaslatokon szárnyaltak ezen a téren, hogy tanaik a régi világ felfogásának alapvetõ tanításává lettek. Sõt azt kell mondanunk, hogy sok vallás, többek között a Zoroastriánizmus és Jézus tanítása ennek az õs Isten szemléletnek a változatai, különbözõ hajtásai. Az isteni ,,kijelentés világos tana ez, hallgatva akár a csillagos ég törvényére, a természet életmegnyilvánulásaira, akár az emberi érzések csapongására amit minden kor embere egyformán megérthet és alkalmazhat. Az élet megnyilvánulásaiból a Teremtõre következtetni nem nehéz dolog és ugyancsak mindegy, hogy azt mondjuk: az ember így a maga képére alkotja Istenét, vagy hogy az Isten a saját képére formálta az embert. Egy meghatározott és zárt világnak a ,,része az ember és csakis azokkal a képekkel és jelképekkel képes gondolkodni, amik ,,azonosak saját lényével és világával. A tény az, hogy az ember nem léphet ki önmagából, érzésvilágából; de az ebben öntudatosított észrevételek és benyomások igenis ,,tudásnak, vagy ,,ismeretnek nevezhetõk a természet és a teremtõjének a milyenségét illetõen.Tertullian egyházatya szerint: a véges nem foghatja fel a végtelen mibenlétét.
Kecskeméthy László, ref. Lelkész, 1972
A hétköznapok hősei
A mindennapi élet küzdelmei között néha-néha feltör a sóhaj lelkünk legmélyéről: - hát ez lenne az élet?... Hát valóban:
- Mi az élet?
- Ki vagyok én?
- Miért vagyok itt ?
- Honnan jöttem?
- Hová megyek?
- Mi a boldogság?
- Mi a hosszú élet titka?
- Látod azt a szikladarabot?
- Igen, látom. Hangzott a válasz.
- Mondd el, hogy mit látsz!
- Látok egy hatalmas kődarabot.
- Na látod itt van a titok nyitja:
- Hogy senki ne tudja elszigetelni a magyar népet Istenétől.
- Hogy a magyar nép végre otthon lehessen saját hazájában.
- Hogy egyre több egészséges magyar gyermek születhessen.
- Hogy felismerje a másik magyarban lelki testvérét.
- Hogy közelebb hozza egymáshoz a magyarral rokon népeket, ezzel segítve a megértést, egymás megbecsülését és a békét.
- Hogy szabadon, imával, elmélkedéssel, egészséges életmóddal, tiszta gondolkodással, szorgalmas alkotó munkával építhesse a maga és családja számára drága magyar népünk minden egyes tagja a jobb és boldogabb jövendőt.