Atilla Hun király
Egy amerikai hadtörténeti folyóiratban* Richard Gordon szerző egy régi római történészt, Renatus Profuturus Frigeridust idézi, aki a következőket írta Atilla hun királyról: „Atilla termete középmagas, megjelenése férfias, jó felépítésű, nem sovány és nem kövér.Felfogása gyors, végtagjai mozgékonyak, nagyon gyakorlott lovas és tehetséges nyilazó, s fáradhatatlan a lándzsavetésben. Született harcos, de közismert békeszeretete. Nem kapzsi, és nem vágyai vezérlik. Szellemi ajándékokkal van megáldva; célkitűzéseitől semmiféle gonosz mesterkedés sem tudja eltéríteni.A legnagyobb türelemmel viseli a nehézségeket és szereti a munkát.Veszélyben félelmet nem ismer, az éhség, a szomjúság és fáradtság elviselésében senki nem tudta túlszárnyalni."
* Great Battles, 2006. április - június - (Quarterly Journal of MilitarY history)
Matthew Arnold
A MAGYAR NEMZETHEZ
Nem a sűllyedő , kínlódó Spanyol hon
Sem gazdag Anglia, mely görnyed, hogy
Sok árút halmozhasson partjain
Nem a tébolyda Francia hon
Honnan értelmetlen zaj száll az égre
Sem a közönséges Amerika.
Nem a szószátyár Német gyengeség -
Ad reményt hősiességre.
Magyarok! Mentsétek meg a világot!
Lerázott láncokról száljon hősi ének,
Ébresszétek a világ alélt lelkét!...
(Részlet)
Szellemi örökségünk
„Egyik legérdekesebb tárgya annak a művelődés-örökségnek, amelyet az ősmagyarok hoztak magukkal mostani hazájukba: a rovásírás.
Az ország némely részén, különösen Erdélyben ez az írásrendszer még a 16. században is virult és fennmaradt talán egészen a 18. századig…
Bartók Béla (1881 – 1945), Kodály Zoltán (1882 – 1967) és munkatársaik kitartó, küzdelmes munkával gyűjtötték a magyar népdalokat és a népi szájhagyomány olyan kincsesházát fedezték fel, amely a pusztulás szélén állott. Az általuk és mások által összegyűjtött sok ezer népdal és monda betekintést enged a nép gondolat világába és értékrendszerébe…
E szájhagyomány rendkívüli tulajdonsága, hogy azokban semmi nyoma sincs többisten hivésnek és bálványimádásnak.
Énekekben és mondákban a nőket lovagiasan kezelik és akik teljesen egyenlőek…” . . .
The Story of Mankind (Az emberiség története), a szöveget Michael Bright írta, 133. oldal, Reader’s Digest Association Linited, New Yortk, etc. 1998.
Külföldiek a magyar nyelvről
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
„...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar."
(Mai Nap, Budapest, 1991.)
Jakob Grimm meseíró, mesegyűjtő (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, azt mondta:
„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet."
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
„Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
Berglund svéd orvos és műfordító:
„Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke."
(Magyar Nemzet 2003.XII.2.5.o.)
Grover S. Krantz amerikai kutató:
„A magyar nyelv ősisége Magyarországon...meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét...az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Nicholas Lezard kritikája Szerb Antal: „ Utas és Holdvilág"-ról a The Guardben 2004.(Erti István fordítása)
„A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper intelligens földönkívüli faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBS-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta:
„Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna.
Egyszerűen azért, ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
Turáni üzenet