mitkivan.png

jokaimor.pngkossuth.jpg

petofi.jpg

 

Nagyapa unokájával a Nemzeti Múzeum előtt sétált. Egyszer csak megszólalt: - Több, mint 160 évvel ezelőtt, nehéz élete volt a magyar népnek. - Miért nagyapa? - kérdezte az unoka. - Azért, mert a nép szinte éjjel-nappal dolgozott, mégis nyomorgott a legtöbb ember. Amit a szegény ember megtermelt, azt az idegenek és az urak elvették tőle. Neki jóformán semmi sem maradt, éppen hogy éhen nem pusztult. Szinte rabságban élt. 1848. március 15.-én - mondta nagyapa - megsokallták a szenvedést és elkezdődött a magyar nép szabadságküzdelme, az osztrák elnyomók ellen. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Kossuth Lajos és a többiek hangot adtak a nép fájdalmának. Sokan a Nemzeti Múzeumnál gyülekeztek. Itt hatalmas tömeg jött össze. Előttük Jókai felolvasta a 12 pontot, melyben az volt összefoglalva, hogy "Mit kíván a magyar nemzet?" Petőfi elmondta a "Nemzeti Dal" című buzdító költeményét. Az ismétlődő 4 sort vele mondta-zúgta, lelkesen a nép:

"A magyarok Istenére Esküszünk Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!"

Mindenütt piros-fehér-zöld zászlók lobogtak; volt aki könnyezett és az emberek reményteljesen, boldogan néztek a jövőbe. - Így kezdődött! - mondta nagyapa. - Mindez 1848. március 15.-én történt.

"...él az Isten aki nem engedheti, hogy egy nemzet mindörökké bántott és megalázott legyen..."
"...Kicsiny tűz vagyok a haza éjében, s csak egy szót olvashat a nemzet a sors könyvéből, fényemnél, de ez az egy szó a remény!..." - Petőfi Sándor, 1849 január

 

nemzetidal.png

 

000.png

 

 

000.png

 

A MAGYAR SZABADSÁGHARC MÉLYREHATÓ EREJE 1956. október 23-nak sokkal több vonatkozása van, mint azt sokan gondolnák. A magyar nép szabadságharca az emberiség történetének egyik legnagyobb jelentőségű szabadságküzdelme volt. Ennek rövid és hosszú távú kihatásai, valamint eredményei voltak. Ezek közül néhány:
 
  • Példát adott a világnak szabadságszeretetből és hősiességből.
  • Tiszteletet és megbecsülést szerzett a magyar népnek világszerte.
  • Megakadályozta a Sztálin-Hruscsov "vagon terv” megvalósítását.
  • Megakadályozta a III. világháború kitörését azzal, hogy lekötötte az Európa lerohanására készülődő szovjet haderőket, valamint a Szuezi csatornához elindított csapatokat.
  • Végeredményként megszabadította hazánkat a szovjet elnyomástól. (1989-1991)
  • Lebontotta a “vasfüggönyt".
  • Hozzásegítette a két Németországot az egyesítéshez. (A németek köszönetként küldték a hatalmas "szabadság fiarangot".)
  • A kommunizmus által elnyomott környező országok népe a magyar példát követte saját törekvéseiben. (Csehek, románok, stb.)
  • Jelentős szerepe volt a Szovjetunió meggyengítésében és megszüntetésében.
  • Elindított egy olyan szellemi és lelki folyamatot, amely megmásíthatatlan és ma is tart. Lényege a sötétség béklyóitól való megszabadulás és végső eredménye egy új Aranykor eljövetele.

E jobb kor kezdetét a ma élők közül nagyon sokan megérik, mert már HAJNALODIK. Ennek vagyunk hírnökei, mivel ez a magyar nép egyik feladata. A reménységet éltetni kell gondolattal, szóval, cselekedettel. Ismerjük fel végre és tudatosítsuk azt, hogy jövőnk jelentős részben tőlünk függ! Ne másokra bízzuk annak kialakítását, hanem vegyük saját kezünkbe sorsunk formálását. Égi segítséget akkor kapunk, ha magunk is megteszünk mindent ami szükséges. Emlékezzünk őseink bölcsességére: ‘SEGÍTS MAGADON AZ ISTEN IS MEGSEGÍT!" A Mindenható azért teremtett minket a földre, annak is az egyik legszebb vidékére - a Kárpát-medence szent és csodálatos területére - hogy gondozzuk és védjük a földet és megszépítsük népünk életét.

1956 október 23, mint fénylő fáklya világítja be a sötétséget, hogy végre lássunk. Hogy végre lássuk meg és kövessük azt az Isteni Utat, amely boldogabb jövőnk felé vezet. E boldogabb jövő megvalósulása a mai nemzedéktől függ. 1956 lerakta az alapokat, erre építeni kell körültekintően, okosan, mindig a helyzetnek megfelelően. Ne hagyjuk, hogy jövőnk kedvező alakításának lehetőségeit idegen érdekek kitéphessék kezünkből. Méltónak kell lennünk elődeinkhez, akik mindig megtettek mindent a magyar nép érdekeinek megvédésében. Emélékezzünk arra is, hogy a TUDÁS HATALOM! Ennek megszerzése elsődleges fontosságú. Az egyetemi oklevél nem biztosíték ugyan, de nagyobb lehetőséget ad az eredményességhez. (Mondjuk egy tisztességes állás megszerzéséhez.) Növeli az önbizalmat is. Egy jó munkahely jövedelme lehetővé teszi a boldog családalapítást is. Ettől a családtól függ a nemzet jövője. Ezt mindenki tudja, de sokszor nem magára vonatkoztatja. Igen is tőled és családodtól függ a magyar nép sorsa! Ma ez a szabadságharc formája. Küzdelem az életünkért, megmaradásunkért, a szabad és boldogabb magyar jövőért. Fegyelemmel, szorgalommal, építő munkával, kiegyensúlyozott, népes, magyar családokkal. így leszünk méltók 1956 eszmélyéhez, mivel a cél és a feladat ma ugyanaz, mint ami 1956-ban volt: biztosítani Magyarország jövendőjét. Ez ma legjobban az erőteljes, öntudatos, népes magyar családok létrehozásával valósítható meg. Értsünk a szóból emberek: MAGYAR GYERMEK=MAGYAR JÖVŐ! -

 
1956-os magyar szabadságharcos, (O.L.)

 

000.png

 

"Az Év Embere"
1956-os MAGYAR SZABADSÁGHARCOS
(Time borítója: 1957. január 7.)

 

Ronald Reagan rendelkezése az 1956-os Magyar Szabadságharc 25. évfordulójára. (1981)

 

000.png

 

A Magyar Studies of America, Inc., az USA Connedcticut államának Fairfield városi székhelyű önkéntes szervezete Stirling György cikkére reagálva elhatározta, hogy az 1956-os szabadságharc emlékére Budapest székhellyel a hősök emlékére felállíttat egy monumentális56xx emlékművet. Ehhez, bár dr. Mádl Ferenc személyes támogatását élvezték, — sajnálatos módon — a fővárosi elbíráló szerv „jóvoltából” nem tudták megszerezni a méltó színhelyet. Ekkor Dakos Rózsa, a Kaposvári Vaszary Képtár — időközben sajnos tragikusan elhunyt — igazgatójának ajánlása nyomán Kaposvár polgármestere, Szita Károly sietett segítségükre. A helyi önkormányzat támogatásával a világ emigrációjának adományából Kaposvár legszebb parkjában megvalósulhatott Gera Katalin, a Kaposvári Egyetem docense, helyi szobrászművész grandiózus alkotása, A szabadság angyala. A carrarai márványtömbök előtt az ég felé emelkedés pillanatában ábrázolt szépséges, fiatalos lendületet és szeretetet tükröző angyalfigura a magyar nép szabadságharcának és szabadságszeretetének, igazság utáni vágyának megszemélyesítője. A szétlőtt falra emlékeztető kőzettömbből kiálló fémrúdra felszúródott, megtépázott lyukas zászló a kegyetlenül vérbefojtott forradalmat, fizikailag és lelkileg eltiport hazánkat szimbolizálja. A hat méteres, monumentális emlékmű létrejöttét sok ember áldozatos tevékenysége, szeretete, adománya, szervező munkája és a kivitelezők igényes mesterségbeli tudása segítette. Gera Katalin alkotótársa a figurális plasztikák elkészítésében fia, Csernák Máté volt, s a tervezéstől a megvalósulásig az alkotás folyamatát és mozzanatait Csernák Bálint rögzítette. A Berzsenyi parkban 2006. október 23-án, egy melegfényű, szép őszi napon, a nagy érdeklődés mellett lezajlott avató ünnepségen megszólalt többek között dr. Mádl Ferenc, dr. Egervári Gyula, a Magyar Studies of America, Inc. alapítója, valamint az alkotó is. Kívánjuk, hogy Isten segítségével A szabadság angyala még sokáig hirdesse a magyarok hősiességét, áldozatkészségét, és mutasson példát a jövő nemzedékeknek is hazafiasságból.
 
 Ruzsinszky Klementina

 

000.png