Atilla Király tanításaiból
Atilla király üzenete ma élő személyek tudatán keresztül jutott el hozzánk. A nagy uralkodónak sokan talán csak hadvezéri képességeit ismerik. Az egész akkori világ számon tartotta páratlan haditetteit, s ezeknek híre maradt fenn leginkább. Aki viszont elmélyed nagy királyunk életének tanulmányozásában, az megláthatja, hogy Atilla milyen sokoldalú uralkodó volt. Király, hadvezér, bölcselő, bíró, férj, apa, lovas, diplomata, íjász, kard szakértő, oktató, nevelő, és valószínűleg táltos, valamint hagyományőrző. Feljegyezték róla, hogy az oktatást nagyon támogatta. A szemtanú, I. Leo pápa azt is megjegyezte, hogy Atilla viccelődő természetű volt, és kiváló tárgyalófél. A bizánci küldöttség tagja Priszkosz pedig, aki magyar területen, Atilla udvarában, szintén, mint szemtanú- megemlítette a tisztaságot, rendet, amelyet ott tapasztalt. Ugyancsak Priszkosz említi, hogy a király milyen szerető apa volt. Az itt összegyűjtött gondolatcsokor csak kis részét képezi Atilla tanításainak, tanácsainak, bölcseleteinek. Itt az élet sok területe van érintve, a legegyszerűbb, mindennapi dolgoktól kezdve a legemelkedettebb gondolatokig.
A figyelmes szemlélő rögtön észreveheti, hogy a közölt gondolatok nagy részének több szinten van értelme. A nyilvánvaló külső jelentés mellett- belső tanítás is felismerhető. Ilyen például: "Sáros csizmával ne lépj a házba!" Ez ésszerű, gyakorlati tanács volt Atilla korában, és ma is az. Ne sározzuk össze a szép tiszta szőnyeget, vagy a padlót. A tiszta lakás mindenkori ellensége volt a sár. Hányszor hallottuk a jóakaratú figyelmeztetést: "Töröld le a lábad, ne hozd be a sarat!" Sok helyen védelmül szolgált a sárkaparó. Ez nagyjából egy széles H alakú fém eszköz volt, alsó szára a földbe rögzítve és arra szolgált, hogy lábbelink talpáról eltávolítsuk a sarat. Ez volt a sártalanítás első "védelmi állása". A második volt a lábtörlő. E két állomás után megtisztulva léphettünk a lakásba. Tehát az a figyelmeztetés, hogy "Sáros csizmával ne lépj a lakásba!" - már első látásra is ismerősen hangzik, értelme van. Ugyanakkor mélyebb mondanivalóra is figyelmeztet: a külső világ szennyét, rossz erőit, káros felfogását ne vigyük be otthonunkba. Hagyjunk kívül mindent, ami tisztátalan, őrizzük meg otthonunk nyugalmát, tisztaságát, egyensúlyát, éltető, áldott légkörét.
Ez családunk meghitt hajléka, ahol egymásra találunk. Szent hely, iskola, életünk és szellemünk táplálója, ezt védenünk kell a külvilág zavaraitól. Ez volt a második szint értelmezésének rövid összefoglalója. Sokan megfigyelhették, hogy itt harmadik szint is létezik. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy szabaduljunk meg káros, rossz tulajdonságainktól, nehogy azok megléte kedvezőtlenül befolyásolja életünket, szeretteinket, környezetünket. Tisztuljunk meg testileg, lelkileg, szellemileg mindannyiunk javára.
Talán hasznos lehet egy másik rövid példa bemutatása. "A kardnak nem csak éle, hanem hegye is van, " - mondja a szöveg. Ez az egyszerűnek látszó emlékeztető is több szintű tanítást közvetít. A mondat külső jelentése nyilvánvaló. A belső jelentések egyike azt mondja el, hogy némelyik kérdést több oldalról is meg lehet közelíteni. Sokszor több megoldás is lehet ugyanarra a kérdésre. Néha a kettő együtt adja a teljes választ. A védelemnek több módját kell felismerni és gyakorolni. Ez vonatkozik testi, lelki, szellemi védelemre egyaránt.
A további szintek elmondják, hogy ne csak a nyilvánvaló, feltűnő dolgokra figyeljünk, hanem a kevésbé láthatókat is ismerjük fel. A kard csúcsa - mivel egy pontban végződik, - az összpontosításra irányítja figyelmünket. A különböző részek "egybe kovácsolva", együttesen adják azt a hathatós eszközt, melynek megfelelő külsőt adva, úgy hívunk, hogy kard (és szablya). A felhasznált anyag minősége döntő tényező. Ugyancsak fontos a részek megmunkálása, aránya, és az egészet egységbe foglaló, megfelelő eljárás. Sorra elemezhetnénk Atilla király többi gondolatát is, de talán mélyrehatóbb, ha azt mindenki saját maga teszi meg, akár egyedül, akár családjával, vagy barátaival közösen. Így rögtön át lehet gondolni a szöveget (akár szertartás keretében is).
Az itt rögzített gondolatok nincsenek csoportosítva, rendszerezve. A számozás pusztán azok keletkezésének sorrendjét tükrözi. E 108 mondat a nagy király tanításainak csak egy kis részét képezi.
A Magyar Pálos szerzetesek bölcselete
A dolgok szerencsés alakulása nemcsak a királyokat és fejedelmeket, hanem az alázatosokat és a szerény sorsúakat is hiú dicsőséggel szokatlan dolgokra ragadja, erkölcsileg megváltoztatja, és különféle csábításoknak teszi ki. ?
- Nehezen oldódik el a többszörösen megcsomózott kötél.
- Minden rossznak gyökere a kapzsiság.
- Ha az emberi vigasztalás hiányzik, az Istenhez kell fordulni!
- A becsületes emberek becsületességét gyakran a rosszak irigyelni szokták.
- Könnyelmű és az erényekben sem jól megalapozott lélek, ha világi dolgokhoz szívesen ragaszkodik, a világ bűneiben keveredik.
- A túlságos sietség elpusztítja az áhítatot.
- Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.
- Légy irgalommal önmagad iránt, és nagy buzgalommal mérd meg életedet mi voltál, mi vagy, és milyen érdemeket szereztél.
- Nem használ a sok barát, nem tud segíteni az erős szövetséges, nem adhatnak hasznos tanácsot az okos tanácsadók, nem vigasztalhatnak a doktorok könyvei, nem menthet meg valami kincs, valami titkos menedék, hacsak Isten nem támogat, ha nem segít, ha nem erősít, ha nem vigasztal, ha nem tanít és nem őriz.
- Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek a rosszakaratú, könnyelmű és hamis barátok, inkább csatlakozzatok az erényes, fegyelmezett és tanult emberekhez, akiktől mindig jó, kedves, vigasztaló és követésre méltó szót hallhattok.
- Aki haragszik, igazságot nem cselekszik... Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak... A harag - akár jogos, akár jogtalan - senkinek sem használ.
- Akinek a szeme beteg, gyűlöli a fényt. A harag az emberek jámbor gondolkodását teszi oktalanná.
- (A testvérek...)
- a Szent Kereszt fegyverzetébe öltözködve bátor katonaként harcoltak,
- mint jó papok fáradoztak, mint jámbor szerzetesek imádkoztak,
- mint az Úr hűséges szolgái dolgoztak, a hibákat erényekkel felülmúlták,
- a haragot hallgatással fékezték, a torkosságot szigorú böjttel zabolázták,
- a tétlenséget munkával űzték el,
- a nevetgélést fájdalommal szűntették meg,
- és a gyűlöletet szeretettel semmisítették meg...
- Megfontolt légy, ne bízz meg mindenkiben.
- A sokat beszélő ember... szükséges, hogy gyakran elmélkedjen, és tartson szünetet...
- Tanulj meg keveset beszélni, kevés szóval és gondolkodva. Várd meg, amíg a másik beszél.
- Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak
Ősi bölcselet
„Merjetek nagyok lenni, Ti, kik valami jobbra vagytok meghíva, születve, kik egy szebb jövendőnek lehettek urai.”
Széchenyi István (1791—1860),
„A küldetéséről megfeledkezett egyén vagy nemzet a kiszolgáltatottak tompultságába süllyed. Közömbössé válik, s így akaratlanul is másokra bízza saját jövőjének irányítását. A küldetéstudat meggyengülése a nép gyengülésével jár, mely előbbutóbb az ország függetlenségének elvesztését hozhatja magával, amikor is idegenek játékszerévé válhat az ország.” „Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek a rosszakaratú, könnyelmű és hamis barátok. Inkább csatlakozzatok az erényes, fegyelmezett és tanult emberekhez, akiktől mindig jó, kedves, vígasztaló és követésre méltó szót hallhattok.”
Pálos szerzetesek tanításaiból, 1492.
„Már hogy lenne a táltos sámán, amikor megvan a magyar neve? A kettő között óriási a különbség. A sámánizmusról köztudott, hogy nem tételes vallás, nincs bölcseleti, elméleti háttere míg a magyar táltoshitnél az ábrákból mindenütt kihámozható a nagyon erős alap. A műtáltosokat is legjobb kikerülni, és nem idegen forrásból szerezni az értesüléseket, hiszen a magyar tündérmesékben, nyelvben és népi ábrázoló művészetben minden együtt van, csak össze kell fogni őket. Nagyon nagy hiba, hogy a legműveltebb emberek sem a belső fejlődésű magyar hagyományokhoz igazodnak, hanem ahhoz, hogy Nyugaton mit írnak és mit kürtölnek világgá.”
Kabay Lizett néprajzkutató, Kolozsvár.
A Magyar szellemi megújulás
Helyes önismeretünk része a tisztánlátás. Beidegződött téves eszmék kötik gúsba jószándékú emberek ezreit. Az ősmagyar Egyház tanítása szerint: AZ IGAZSÁG MEGISMERÉSE SEGÍTI A SZELLEMI SZABADULÁST. Népünk ezt hirdeti évezredek óta. Jézus és Buddha is ezt tanította. A magyarság magára vállalt feladatnak tekintette és tekinti ma is az Igazság és a Szabadság védelmét. Mindezt történelmünk bizonyítja. Ezért támadják népünket - évezredek óta - a sötétség ügynökei, keletről és nyugatról egyaránt. Van amikor fegyverrel, van amikor pénzzel, van amikor tollal.
Ezek tudatosan hamisítanak, ők a hazugság zsoldosai. Fegyverük a ferdítés, a homályosítás, ködösítés, leszólás, elhallgatás, kisajátítás, nevetségessé tétel, megbélyegzés, személyeskedés és sok egyéb hamisság. E tévtanokból sok bekerült tankönyvekbe is, gyermekeink néha azt tanulták népünkről, amit az ellenség írt rólunk.
Tehát nem a valóságot ismerték meg, hanem az ellenséges propagandát. Nemzedékek nőttek fel e téveszméken. E ferdítések egy része könnyen felismerhető mert kulcs-szavaik: a barbár, nomád, pogány állandóan kifityegnek a szövegből. Mindezek gyengítik a nemzettudatot és akadályozzák a helyes önismeret kialakulását. E hazugságok sok millió ember szenvedéseinek lettek okozói. A gyalázatos trianoni országveszelytés is részben ezeken a hamisításokon alapszik. Hazudtak, hazudtak és hazudnak ma is. E fizetett hivatásos hazudozóktól meg kell különböztetni a jószándékú, de téves elméleteket hirdető kutatókat. Mivel emberek vagyunk, mindenki tévedhet, viszont senki sem köteles semmilyen elméletet elfogadni elemzés és jószándékú bírálat nélkül.
Bírálni nem csak szabad, de kell is. Itt a kulcsszó: a jó szándék és az igazság keresése. Sok mindenben még nem lehet a végszót kimondani, mivel újabb és újabb adatok kerülnek a felszínre. Ilyen terület többek között a történelem, régészet, embertan, nyelvészet, művelődéstörténet, vallástan is. Mivel állandóan kerülnek elö újabb és újabb megbízható, csodálatos adatok, bizonyítékok, ezért fejlődésünk során a MAGYAR SZELLEMI MEGÚJULÁS korát éljük. Az újabb adatok egy része sokak számára meghökkentő, mert nem ezt tanították az iskolában.
Természetesen ez nem elég ok arra, hogy elvessék a legújabb eredményeket; ilyenkor szükséges a felvilágosodott, jószándékú mérlegelés. Döntésre csak ezután kerülhet sor. Ugyanakkor nemzeti kutatóink tudják, hogy micsoda önfegyelemre, mértéktartásra van szükség, amikor csodálatosnál-csodálatosabb dolgok sokasága kerül napvilágra a magyar művelődés minden területén. Többek között, hogy a magyarság múltja sok-sokezer éves, gyönyörű ősi egyisten hittel, saját írásrendszerrel.
Népünk a Kárpát-medence őslakosa, ahol házakat, templomokat épített több mint 7-8000 évvel ezelőtt. Gabonát termelt, szerszámokat és művészeti tárgyakat készített. Magasztos emberi életet élt. Édes anyanyelvünk nem “ebből”, vagy “abból” a nyelvből származott, hanem önmagából kifejlődött isteni adomány, amelybe égi tanítások vannak elhelyezve. Ez az ősmagyar nyelv több népcsoport nyelvének lett az alapja, keleten és nyugaton. Egyre jobban bizonyítást nyer az is, hogy ugyanez vonatkozik népünk származására is. E szerint a magyar nép alapfajta, melyből több csoport került el a világ több részébe. Újra megszólaltak népmeséink is és tanítják a tanulni akarókat. Valódi népzenénk egyre több személy lelkét mozdítják meg. Egyre többen kezdenek magyar népdalokat énekelni és értékelni.
Népművészetünk bevonult a városok otthonaiba is és szépíti a szépre vágyók környezetét. Különleges alkalomkor egyre többen jelennek meg népviseletben, díszmagyarban, vagy egyéb történelmi öltözékben. Sokan rájöttek arra is, hogy az esküvőn nem csak fehér ruhában szép a menyasszony, hanem kalocsai, kalotaszegi népviseletben is. Divat lett az ősi magyar jelvények, jelképek megbecsülése, ékszerként való viselete. (Arany szarvas, turul, esztergomi oroszlán stb) Egyre többen sütnek (néha-néha) házi kenyeret (magyar lisztből), festenek hímes tojást Húsvétkor. Egyre többen sajátítják el ősi írásrendszerünket a magyar rovásírást. Ideje lenne végre rendes iskolai tantárgyként is bevezetni. Egyre többen gyakorolják az ősi magyar sportokat. Hagyományos íjászaink nagyszerű eredményeket értek el nemzetközi viszonylatban is, úgy egyéni, mint csapatversenyeken. Lovas íjászaink is komoly részesei a nemzet nevelésnek; minden körülmény között helytálló életfelfogásra tanítanak. Tarsolykészítőink is szép munkát végeznek. Segítségükkel sokan kerültek közelebb őseinkhez, őseink művészetéhez.
Gyönyörű szép magyar neveink is terjednek országszerte. Történelmi Magyarország területén egyre több gyermekünk viseli az Atilla, Csaba, Árpád, Zoltán, Levente, Botond...Emese, Csilla, Tünde, Réka, Jolán, Aranka... valódi magyar neveket. Csak születne már elég magyar gyermek! A magyar Szent Korona, mint nemzeti ereklye újra a megbecsülés tárgya, melynek titkaiból egyre több kerül megfejtésre.
Az ősi magyar gondolkodás, tiszta életmód egyre több személy számára válik rokonszenvessé. Számtalan példáját látni a nemzet belső megújulási törekvésének. A szellemi rabláncok ledobását mutatja az is, hogy egyre többen olvasnak Nyírő Józsefet, Tamási Áront, Wass Albertet, Erdélyi Józsefet, Szabó Dezsőt, Bobula Idát, Badányi Jós Ferencet, Fehér Mátyás Jenőt... és a többi sokáig elhallgatott óriást. Aki tényleg keresi az igazságot, az ma könnyebben megtalálhatja, mint mondjuk 2ö évvel ezelőtt. Könyvek százai, előadások tucatjai foglalkoznak múltunkkal, ősműveltségünkkel különböző felfogásban és különböző szinten. Most ahhoz kell hozzáértés, vagy megérzés, hogy a rendelkezésre álló anyagból a megfelelőket válasszuk ki. Aki rátalál a megfelelő útra, az előtt egy csodavilág tárul fel. Ahogy kezdjük felfedezni valós önmagunkat, népi, nemzeti értékeinket, elődeink hatalmas műveltségét, úgy hangzanak el egyre gyakrabban olyan jelzők, mint: csodálatos, ősi, fejlett, éltető, emelkedett, gyógyító, magasztos, gyönyörű és magyar. Ahogy kerülnek elő csodálatos elődeink, hagyatékai, ugyanolyan mértékben kell fokoznunk örömünk és megbecsülésünk mellett szerénységünket is, mert nem szabad dicsekvővé válnunk.
Értékeljük, becsüljük, hirdessük elődeink magasztos, fejlett voltát, de nem úgy, hogy másokat közben leszólnánk. Az emelkedett egyén példamutatással tanít legjobban, ez a nemzetre is vonatkozik. Ahogy a tudományban, sportban, zenében, emberiességben, szabadságszeretetben mindig példamutatóan elől jártunk jelzi a helyes utat, melyet követnünk kell, hogy méltók lehessünk elődeinkhez. Ez a hittel átitatott alkotó, cselekvő élet az a Magyar Út mely az Istenhez vezet.
A MINDENHATÓ ISTEN ÁLDJA MEG A MAGYAR NÉPET ÉS MAGYARORSZÁGOT!
O.L.