Hazatérés
Molnos Angéla :Kedves angliai ismerősöm megkérdez: "Hát aztán, hogy érzed Magad itt, az anyanyelv élő közegében?" Torkomon akad a válasz. Mit mondjak? Hiszen tudja, mennyire sóvárogtam a tisztán csengő, ékes magyar szó után.
Az idegenmajmoló úgy fitogtatja tudását, hogy az angol-amerikai kifejezések korcs magyar változatát a lehető leggyakrabban bedobja beszédébe. Ebben egész környezete megerősíti. Mert nálunk divat az anyanyelvnyúzás. A divat csak terjed, terjed. A nyelvbomlasztás ragályos betegség, sőt nemzeti öngyilkosság is, de a legtöbben nem így látják. Pedig, jaj annak a négy-öt évesnek, aki a mai utcai föliratokon gyakorolja első olvasási kísérleteit. Mire folyékonyan ír és olvas, már nem tud se angolul, se magyarul.
Igen hazajöttem több, mint fél évszázad után az anyanyelv közegébe ... "Szuper!" - mondja mellettem egy jól öltözött fiatal asszony a postán, miután a hivatalnok biztosítja afelől, hogy levelét másnap megkapja a címzett. Eszébe sem jutna olyasmi, hogy "Nagyszerű!" vagy "Nagyon jó!" Megfordulok és íme szembeötlik a felirat az új bolt fém és üveg homlokzatán: "POSTASHOP". Kimegyek. Amerre csak nézek, mindenütt "akció"-ba ütközöm. Bámészkodom a kirakatoknál. Ott is: "Akció!" A sarkon találkozom egy ismerőssel. Megkérdezem, hogy mi ez a nagy tevékenység mindenütt. Értetlenül néz rám és kérdi: "Hol?" "Hát itt, ez a sok 'akció'". Nem érti, hogy tényleg nem értem. A végén rájön. Én is. Ez az egy szó mindent jelent, mindent helyettesít: a tavaszi, nyárvégi, őszi, téli vagy alkalmi árleszállítást, az előnyös vagy kedvezményes árakat, a végkiárusítást, az IFOR csapatok bevetését, a mozgalmas amerikai filmeket, az utcai tüntetéseket Belgrádban, a karácsonyi jótékonysági gyűjtést, a rendőri rajtaütést és még sok, sok mást. Minek szaporítjuk a szót? Egy szó elég ... "Ez már beépült a nyelvbe. Nem lehet kifogásolni. Különben az idegen behatás nemcsak a szavakat érinti, hanem a mondatszerkezetet is." - teszi hozzá. Mintha nem tudnám. Belül fölkavarva, udvarias mosollyal megköszönöm a felvilágosítást és hazamenekülök.
Bekapcsolom a rádiót, a tévét. A torz szavak tömege árasztja el meleg otthonomat. Mindegyik két-három, de sokszor húsz-harminc gyönyörű magyar szót tuszkol ki emlékezetünkből. Kosztolányi Dezső gyűlölte a "fantasztikus" szót és sohasem mondta ki vagy írta le. Szerinte a következő szavaink rovására használjuk: fellegjáró, elképesztő, boszorkányos, csodálatos, délibábos, döbbenetes, egetverő, elbűvölő, hátborzongató, hihetetlen, hökkentő, káprázatos, kísérteties, kitűnő, lidérces, megrökönyítő, nagyszerű, óriási, regényes, regeszerű, tündökletes, varázsos, stb.
A műsorvezetők érezhetően élvezik a lehetőséget, hogy a nagy nyilvánosság elé tárják ezt a latin-angol-magyar nyelvzagyvalékot, amiből természetesen az angol látogató egy árva szót sem ért. De nekem ezt most meg kell tanulnom. Megtanultam, hogy Hajdú-Bihar megyét már nem így hívják, hanem "régió"-nak. De lehet, hogy félreértettem, és talán a Tiszántúlt vagy egész Kelet-Magyarországot illő így szólítanunk, velősen latinul. Megtudom, hogy a közegészségügy "szektor", vagy, ha jobban tetszik, "szféra" (még nem nyomoztam ki a különbséget), a maradi szemlélet nyilvánvalóan nem divat és ehelyett azt mondjuk, hogy "retrográd" vagy "retrospektív perspektíva", de a pénzelés, a tőkebefektetés, az anyagi támogatás, a fedezet sem divat már, mert itt csak "finanszíroz"-nak és "szponzorál"-nak. A magánosítás is szűnőfélben van. Annál erőteljesebben halad a "privatizálás" és a még divatosabb "privatizáció", amiből végre született egy új magyar szó: "tocsikol". Pontos jelentése még nem egészen világos, de legalább ennek az egy szónak magyar a hangzása.
Hogyan érzem magam az anyanyelv élő közegében? Drága, jó barátom, bevallom, fuldoklom és lehet, hogy bele is betegszem. Különben Debrecen levegője jó, nekem egészséges, és nagyon szeretem. Nyelvünket is meg lehetne menteni. Ez az egyetlen kincsünk, melyet mindenki megtarthat és gyarapíthat. Nem kell hozzá se pénz, se hatalom. Csupán egyéni elhatározás dolga, hogy gondozzuk ezt az egyedi és drága nyelvet. Elmúlt nemzedékek lelkét és szellemét hordozza magában. Ők ápolták és művelték sokszor nagy áldozatok és szenvedések árán. Óvjuk meg mi is az eljövendő nemzedéknek.
Részletek Molnos Angéla írásából
A legnagyobb titok
Édes anyanyelvünk – a magyar nyelv – a világ egyik legősibb nyelve. Sokak szerint a legősibb. Tény az, hogy magában őrzi évezredek titkait. E titkoknak eddig csak kis töredékét tárták föl, de mindig újabb és újabb felfedezések történnek.Ezeknek alapján már mindenki láthatja, hogy mily csodálatos a magyar nyelv.Jóakaratú, elmélyült vizsgálat további eredményeket hozhat a felszínre.Talán merész kijelentésnek tűnik, de a magyar nyelvben lévő titkok feltárása, megértése segítségünkre lehet a legnagyobb titkok – legalább részbeni – megismeréséhez.
Mi ez a nagyon – nagy titok? Ez talán a titkok titka. Sokak szerint a földi ember számára a legnagyobb titok Isten valóságának teljes megértése.Tény az, hogy az emberi gondolkodás határos, ezzel a határtalant, a végtelent, a Mindenhatót megérteni nem könnyű. Majdnem lehetetlen.
Sokan Istent tulajdonságain keresztül közelítik meg és nem sikertelenül. Ilyen isteni megnyilvánulás többek között a szeretet, a gondviselés, a kegyelem. Mindenki érezheti ezeknek szinte csodatévő erejét, kiáradását. Ez olyan mint az éltető napfény, mely mindenki felé árad, aki nem bújik el előle.
Mindenki tapasztalhatta, hogy az isteni erőnél hatalmasabb nem létezik. Sokan már arra is rájöttek, hogy ennek a hatalmas erőnek mi is részei, parányi résszei vagyunk. Ugyanakkor ez az isteni erő bennünk és rajtunk keresztül is megnyilvánul, ha engedjük és ha összhangban vagyunk vele. Aki mindezt felismeri, gyakorolja és e szerint él az boldog, kiegyensúlyozott ember lehet. Az élet egyik célja az, hogy Isten munkatársaiként dolgozzunk és végezzük az arányosan ránk eső részt. Mindenki egyéni adottságainak megfelelően, s az élet minden területén.
Igen! Az élet minden területén: a szántóföldön, az íróasztalnál, a szerelőműhelyben, az iskolában, a konyhában, erdei kirándulásnál, vonaton, repülőn, kocsin, házépítés közben, a bölcső mellett, vagy szüretkor. Mindig és mindenütt. Aki e szerint él annak élete javul és annak élete javítja az egész ország életét. Az ország, amelyik e szerint él, az javítja az egész világ helyzetét.
Ezért születtünk a földre, és ez a küldetés égi eredetű.
Aki felismeri azt, hogy az egyik feladatunk a földi élet jobbá tétele és e szerint végzi munkáját, az már az Isteni Úton halad és Isten munkatársa. Sokan felteszik a kérdést: ki az Isten?
Erren felelni nem künnyű, mivel sokan és sokféleképpen képzelik el a választ. Mindenki arra esküszik, amiben hisz és a másikat helytelennek tartja.Vannak akik fehér szakállú öregembert képzelnek el, aki trónuson ülve irányítja a világot (Atya.) Vannak akik szent – háromságot hirdetnek, valamint léteznek egyisten hívők. Néhány vallás több istenségben hisz, s vannak istentagadók is. Törzsi istenségek létezését is sokan hiszik.
Az Istenről alkotott felfogásnak sok fajtája létezik.
Orosz László
Az ősi Magyar nyelv
Sir John Bowring (1792-1872) angol nyelvtudós, több mint száz nyelven beszélt, magyarul is. A Poetry of the Magyars könyvének előszavában így vélekedik a magyar nyelvről.
A fenti fordítás az évtizedek óta ismert angol nyelvű idézet a Bowring könyvben ebben a formában nem található. A „Poetry of the Magyars” (első kiadás,1830) című könyve első részében nem szó szerint egyező, de ugyanazokat a magasztaló véleményeket írja a magyar nyelvről. – (H.N.)
Bővebben az e-nyelvmagazin oldalán..
A Magyar nyelv védelmében
A magyar nyelv a világ legősibb nyelve ! - mondotta Táncsics Mihály. Több idegenszármazású nyelvtudós állította, az újabb kutatások pedig megerősítik ezt. Nyelvünk nagy szókincse ellenére a mai magyar ember sok idegen szót használ, beszédben és írásban egyaránt. Több évszázados jelenség ez! Különböző korokban magyarellenes erők tudatosan segítették az idegen szavak elterjedését. A magyar nyelv mai állapota: Amikor köszönünk, németül, olaszul vagy angolul, szinte feledésbe merül, hogy magyarok vagyunk. Nagy divat az újszülött gyermekeknek idegen keresztnevet adni. Az 1989 óta létrejött üzleteink többsége idegennevű vagy nevének fele magyar, fele idegen. A hírszolgálat: rádióállomások és televizíó csatornák neve, műsorai, hírdetései; a folyóiratok nevei és cikkei (tisztelet a kivételnek) azon versenyeznek egymással, hogy melyik tud több, érthetetlenebb és kimondhatatlanabb idegen szót és nevet használni. Más nyelvet nem ismerő magyarok arról panaszkodnak, hogy gyakran nem értik a hírszolgálat nyelvezetét! . .Oktatási intézményeink tankönyvei is telítve vannak idegen szavakkal.
Az idegen szavak szótára egyre bővül, és gyakran idegen szóval magyaráz meg egy idegen szót. 1989 óta angolosítjuk nyelvünket. Különösen érezhető ez az üzleti, kerekedelmi vonalon és a televizíó csatornáin. Hol van ez esztelen divat és idegenimádat határa?. . . És hova vezet ez? Az élet minden területén állandóan halljuk az utcanyelv, a közönséges beszéd és az idegen szavak áradatát. A kimondott idegen szavakkal nyelvünk rezgésszámát is megváltoztatjuk, ezáltal befolyásoljuk érzelmünket, lelkületünket is! A leírt, kinyomtatott idegen szavakat pedig maradandóvá tesszük utódaink számára, segítjük nyelvünk idegenülését. Aki idegen szavakat használ megszokásból, tudatlanul vagy tudatosan, az árt anyanyelvünknek, szellemiségünknek és lelkületünknek! Ez pedig gondatlanság, felelőtlenség! Anyanyelvünkel ilyen mostohán bánni nem szabad. Örvendetes volna, ha országunk vezetői is fontosnak tartanák nyelvünk tisztaságának megőrzését, és törvényekkel biztosítanák védelmét. Nyelvünk eredetiségének megőrzésével az emberiség érdekeit is szolgáljuk! Hajdú Nimród
Rákóczi földjén
A Hernád-völgy negyven községében mintegy 60 ezer ember él (1970); ezek Thököly, Rákóczi kurucainak ivadékai. E táj polgárosodó parasztsága részt vett minden függetlenségi mozgalomban... Rákóczi Ferenc nagyfejedelem gyakran megfordult e tájon, a család ősi várkastélya a Hernád jobb partjának alacsony dombjai közt megbúvó FELSŐVADÁSZONvolt, a folyó bal partján pedig már a hatalmas Rákóczi-birtok kezdődött, amely magában foglalta az egész Zempléni-hegységet...A legendás időkre, Rákóczi hősi korára ma már csak váromladékok emlékeztetnek a Bodrog mentén, a Hernád völgyében s elrejtve a hegyvidék rengetegében...A hegysor nem csak tájszépségekben és ásványi kincsekben gazdag vidék, hanem a MAGYAR SZABADSÁGKÜZDELMEK KLASSZIKUS FÖLDJE IS.Egymástól egynapi járóföldre várromok bukkannak elénk, ha járjuk az erdei ösvényeket... Fent északon... kúphegyet koronáz a gótikus FÜZÉRI várrom... a csillagboltozatos kápolnája alatti termekben rejtegette a mohácsi vész után a királyi koronát Perényi Péter... Füzért az osztrákok felrobbantották Thököly szabadságharcának bukása után...
... A helység nyugati szegélyén magaslik BOLDOGKŐ vára.
1295-ben már állt a vár, s ma is egyike legépebben maradt romvárainknak... A Rákóczi szabadságharc kezdetén robbantották fel az osztrák császár aknászai, de Boldogkő várának öregtornya ma is áll, bástyái tátongó lőrésekkel tekintenek le a magasból a szép Hernád völgyére.
...Magányos szirttetőn áll a XIII. században emelt REGÉC-i vár, omladozó maradványa a nagy lakótorony egy része, s a palotatermek első emeleti ablaksora.
II. Rákóczi Ferenc LEGKEDVESEBB VÁRA VOLT REGÉC.
Gyermekéveiből itt töltött néhányat, majd jóval később itt keresett gyógyírt „hazánk sebesült szabadságára"...
Ma mogyorócserjék, nyírfák álldogálnak a falak között, s a lőréseken az északnyugati szél jár be s ki...
E hegyeken minden Rákóczi-vár egy-egy erődítménye volt a kuruc felkelőknek. PATAK, TOKAJ, REGÉC várai lengették a legmagasabban a SZABADSÁG LOBOGÓJÁT...
Elnémult aztán a tárogató szó, csak a nép gazdag rege- és mondavilága őrzi tovább a legendás kor emlékét. Beszélték, hogy a holdfényben úszó, hegyek közt az őszi harmat lehulltával ködlovagok járnak, s éjféltájt ÁLOMSZERŰEN FELSÍR A TÁROGATÓ A RÁKÓCZI KŐNÉL.
Ködsátrak emelkednek az erdei tisztásokon; kuruc vitézek táboroznak ottan.Károli Gáspár, gönci református pap 1590 körül fordította le a teljes bibliát és nyomtatták ki Vizsolyban.
E bibliafordítás jelenőségét joggal mondhatjuk hatalmasnak, némely nyelvészünk egyenesen korszakalkotónak minősíti, a MAGYAR IRDDALMI NYELV LEGFŐBB FORRÁSÁNAK tekinti.
A magyar tájnyelvek „egységesülésének" nevezett folyamatban rendkívül fontos szerepe volt a Károli-bibliának. Ebben a Hernád-völgy tisztán csengő nyelve gyűrűzött tovább, hatásában eljutva a legtöbb magyar helységbe. Eddig több, mint 300 kiadást ért meg, megőrizvén az 1500-as évek végének ízes, fordulatos, képekben és szólásokban gazdag nyelvezetét.
Tehát az irodalmi magyar nyelv kialakulásában hatalmas szerepe volt a HERNÁD-VÖLGY MAGYAR NYELVÉNEK. Ezt a nyelvet beszéljük ma is.
Részletek: Antalffy Gyula munkájából