Székely Himnusz
Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer gyõzelemre néped,
Csaba királyfi csillagösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja.
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján
Legyen a sorsunk, jó vagy mostoha.
Keserves múltunk — évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált.
Jussunk e honban, magyar-székelyföldön
Szabad hazában élni boldogan.
Kigyull a mennybolt, zeng a hadak útja,
Csaba királyfi gyűjti táborát.
Szűnik az átok, kiapadt a kútja,
Szívünket égi öröm járja át.
Hiába zeng már gyűlöletnek árja,
Magáll a szikla, nem porlad tovább.
Imánk az Istent újra megtalálja,
Köszöntsd ma néped üdvöd hajnalán!
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer gyõzelemre néped,
Csaba királyfi csillagösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja.
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján
Legyen a sorsunk, jó vagy mostoha.
Keserves múltunk — évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált.
Jussunk e honban, magyar-székelyföldön
Szabad hazában élni boldogan.
Kigyull a mennybolt, zeng a hadak útja,
Csaba királyfi gyűjti táborát.
Szűnik az átok, kiapadt a kútja,
Szívünket égi öröm járja át.
Hiába zeng már gyűlöletnek árja,
Magáll a szikla, nem porlad tovább.
Imánk az Istent újra megtalálja,
Köszöntsd ma néped üdvöd hajnalán!
Az első két versszak a Székely Himnusz legismertebb változata, melyhez dr. Pap Gábor művészettörténész, kutató és tudós írt egy versszakot, mely pozitív kicsengésével a nemzet felemelkedését sugallja. A gondolat teremtő erejében bízva a jövőbeni építő események bekövetkeztét előrevetítve kifejlődhet olyan cselekvéssorozat, mely elindíthatja a felemelkedéshez szükséges eseményeket.
Sumer Himnusz
Ó Madar!
Országok országa,
Törvénytudás népe,
Napkelet, s Nyugat közt
A Világnak Fénye.
Nagy a Te nemzeted,
Nagy a Te végzeted,
Oly messze magasztos,
Hogy föl sem érheted.
Mint a magas mennyég
Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere
Szent és sérthetetlen.
Hegyek, árnyas erdõk,
Hõs föld büszke népe,
Ez a Te végzeted
õsi öröksége:
Erõs, gazdag vár vagy,
De az örök törvényt,
Amit Isten Rád rótt,
Vállalnod kell Önként
Hogy beteljesüljön
Gyõzedelmes végzeted;
Az Úr Oltára Te vagy,
Emeld fel a fejed!
Az Úr Oltára Te vagy,
Emeld fel a fejed!
Dr. Bobula Ida feldolgozása