tordaihat.jpgA lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot a világon elsőként az erdélyi tordai országgyűlés 1568. január 6-13 között iktatta törvénybe.

A törvény-határozat eredeti szövege:

„Urunk ő felsége, miképen ennek előtte való gyülésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan ez jelen való gyülésbe azont erősíti, tudniillik hogy mindön helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse az ű lelke azon meg nem myugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki (…) az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől. (…) és nem engedtetik senkinek, hogy senkit fogsággal avagy helyéből való priválással fenyegessön az tanításért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás istennek igéje által vagyon.”

tordaitemplomjo.jpgAz erdélyi magyarság 500 évvel ezelőtt mutatott példát az akkori Európának és a világnak. 

A Magyar Unitárius Egyház 2002-ben január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította. 

Fontosnak tartjuk, hogy emlékezzünk erre a jelentős történelmi eseményre. Ismerjük, értékeljük, és legyünk büszkék arra, hogy elsőként a Kárpát-földön született meg ez a gondolat.
 

 

Ősmagyar Egyház (2015. január 10.)

 

000